Széttépett esztendők - A Holokauszt budapesti megéléstörténete a levéltárban
2015-03-10 07:28:32 | cikk: pgya |
A Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltárának udvari nagytermében egy elgondolkodtató, önvizsgálatra késztető kiállítást nyitottak meg tegnap délután „Széttépett esztendők” 1938-1944 – A Holokauszt budapesti megéléstörténete címmel. Az érdeklődőket Petrik Iván levéltáros, mint házigazda köszöntötte, majd átadta a szót dr. Kenyeres Istvánnak, Budapest Főváros Levéltára főigazgatójának. A kiállítás a Magyar Levéltárosok Egyesülete által kezdeményezett Nyitott Levéltárak 2014 programsorozat keretében jött létre.
- A kiállítás célja, hogy személyes, családi levelezések, feljegyzések, naplók tükrében mutassa be a vészkorszak éveit, a meghurcoltatást, a megaláztatást, az elnyomást. A holokauszt megéléstörténetén keresztül megismerhetjük azt, miként szembesültek a polgártársak az egymás közti különbségtétellel. Négy témakörben mutatjuk be a megkülönböztetés korabeli megnyilvánulásait: a kulturális és társadalmi asszimiláció változatait, több vetületével, az üldözést, a lelki gyötrődéseket az öngyilkosságok statisztikai adatain keresztül, valamint a „csillagos házak” történeteit – vázolta fel röviden a fővárosi levéltár főigazgatója a kiállítás tematikáját.
Simon Zsolt, az egykori pápai zsidó közösség kutatója ismertette az adott időszakra vonatkozó eseményeket.
- Pápán 1944. május 16-án az Eötvös, Rákóczi, Petőfi, Szent László és a Bástya utcák által határolt területet gettónak nyilvánították. A 13,5 hektárnyi területet a zsidók maguk által megépített, két méter magas fakerítéssel vették körül – ismertette a kutató a pápai gettó létrejöttének körülményeit, majd részletesen szólt a bezártakra vonatkozó szabályokról, mindennapi küzdelmükről a túlélésért, nem feledkezve meg azon pápai személyiségekről sem, akik azokban a rendkívüli időkben is igyekeztek segíteni a legemberségesebb módon az elesetteken. Ilyenek voltak többek között: Csertő (Czethoffer) Antal áldozópap, vitéz Horváth Mihály református lelkész és Csonka Árpádné református tanárnő.
A pápai kitérő után dr. Horváth J. András, a kiállítás kurátora kapott szót, aki kiemelte, hogy a pannókon látható családi iratok, levelek, kérvények csakis a történelmi kontextusban érthetők meg.
- Az érdekes és megdöbbentő kiállítás az utóbbi években összegyűjtött személyes, családi és hivatali dokumentumok alapján mutatja be a budapesti, „zsidónak minősített személyek” megkülönböztetésének és üldöztetésének történetét. A kiállításra összeállított kronológia 1938-tól, az első zsidótörvény életbe léptetésétől kezdve idézi fel a holokauszthoz vezető eseményeket, ugyanakkor a képeken és fotódokumentumokon a 19. század vége és a 20. század első két évtizede is életre kel – ismertette a kurátor általánosságban a kiállítás célját, majd egy-egy megrázó történetet is megosztott egy fiatal szerelmes párról, a villamos által elütött orvosról, a zsidó mentő Gerenday-családról.
A tárlat egyik mélyen megérintő dokumentumsorozata a csillagos házak létrehozásához kapcsolódik. A pesti izraeliták 1943-ban 500 lakást ajánlottak fel „a lakásínség enyhítése” céljából, a német megszállást követően azonban a zsidó lakások elvétele jogszabályi szintre emelkedett. Elrendelték az összes fővárosi lakás és bérlő összeírását a háztulajdonosok és a bérlők „zsidó” vagy „nem zsidó” voltának feltüntetésével. Az összeírás alapján került sor a csillagos házak kijelölésére 1944 júniusában. A rendelkezés nagy méretű kérvényezési hullámot indított el: a háztulajdonosok, a lakók tiltakoztak házuk, lakhelyük kijelölése ellen, vagy éppen ellenkezőleg, kérték annak kijelölését. A házak lakóközösségei néhány hét alatt zsidó-keresztény szembeállítás szerint kezdtek szerveződni, a lakókat a két címke valamelyike szerint kategorizálták. A kiállításon olvashatunk olyan feljelentő levelet is, melynek írója „leleplezi” a szomszéd házban lakó zsidók „aknamunkáját”, feltárva, hogy a házban jóval több zsidó él a bevallottnál, s a háztulajdonos valójában nem 50%-os, hanem 75%-os zsidó… Sorra születnek a beadványok és kérelmek, melyek írói keresztény voltukat bizonygatják és az összeírások korrigálását kérik.
A kiállításon megtudhattuk, hogy a Budapest Főváros Levéltára egy tematikus honlappal kívánja a múlt eme szörnyű részét objektíven, de mégis új szemszögből bemutatni. A honlap tartalmi részét olyan, eddig a nagyközönség előtt ismeretlen dokumentumok adják majd, amelyek túlmutatva a történelmi megközelítésen, a magániratokon keresztül az emberek megéléstörténetét hivatottak felidézni. A honlap hamarosan elérhető és látogatható lesz az interneten. A vándorkiállítás április végéig tekinthető meg a levéltár udvari nagytermében.
- A kiállítás célja, hogy személyes, családi levelezések, feljegyzések, naplók tükrében mutassa be a vészkorszak éveit, a meghurcoltatást, a megaláztatást, az elnyomást. A holokauszt megéléstörténetén keresztül megismerhetjük azt, miként szembesültek a polgártársak az egymás közti különbségtétellel. Négy témakörben mutatjuk be a megkülönböztetés korabeli megnyilvánulásait: a kulturális és társadalmi asszimiláció változatait, több vetületével, az üldözést, a lelki gyötrődéseket az öngyilkosságok statisztikai adatain keresztül, valamint a „csillagos házak” történeteit – vázolta fel röviden a fővárosi levéltár főigazgatója a kiállítás tematikáját.
Simon Zsolt, az egykori pápai zsidó közösség kutatója ismertette az adott időszakra vonatkozó eseményeket.
- Pápán 1944. május 16-án az Eötvös, Rákóczi, Petőfi, Szent László és a Bástya utcák által határolt területet gettónak nyilvánították. A 13,5 hektárnyi területet a zsidók maguk által megépített, két méter magas fakerítéssel vették körül – ismertette a kutató a pápai gettó létrejöttének körülményeit, majd részletesen szólt a bezártakra vonatkozó szabályokról, mindennapi küzdelmükről a túlélésért, nem feledkezve meg azon pápai személyiségekről sem, akik azokban a rendkívüli időkben is igyekeztek segíteni a legemberségesebb módon az elesetteken. Ilyenek voltak többek között: Csertő (Czethoffer) Antal áldozópap, vitéz Horváth Mihály református lelkész és Csonka Árpádné református tanárnő.
A pápai kitérő után dr. Horváth J. András, a kiállítás kurátora kapott szót, aki kiemelte, hogy a pannókon látható családi iratok, levelek, kérvények csakis a történelmi kontextusban érthetők meg.
- Az érdekes és megdöbbentő kiállítás az utóbbi években összegyűjtött személyes, családi és hivatali dokumentumok alapján mutatja be a budapesti, „zsidónak minősített személyek” megkülönböztetésének és üldöztetésének történetét. A kiállításra összeállított kronológia 1938-tól, az első zsidótörvény életbe léptetésétől kezdve idézi fel a holokauszthoz vezető eseményeket, ugyanakkor a képeken és fotódokumentumokon a 19. század vége és a 20. század első két évtizede is életre kel – ismertette a kurátor általánosságban a kiállítás célját, majd egy-egy megrázó történetet is megosztott egy fiatal szerelmes párról, a villamos által elütött orvosról, a zsidó mentő Gerenday-családról.
A tárlat egyik mélyen megérintő dokumentumsorozata a csillagos házak létrehozásához kapcsolódik. A pesti izraeliták 1943-ban 500 lakást ajánlottak fel „a lakásínség enyhítése” céljából, a német megszállást követően azonban a zsidó lakások elvétele jogszabályi szintre emelkedett. Elrendelték az összes fővárosi lakás és bérlő összeírását a háztulajdonosok és a bérlők „zsidó” vagy „nem zsidó” voltának feltüntetésével. Az összeírás alapján került sor a csillagos házak kijelölésére 1944 júniusában. A rendelkezés nagy méretű kérvényezési hullámot indított el: a háztulajdonosok, a lakók tiltakoztak házuk, lakhelyük kijelölése ellen, vagy éppen ellenkezőleg, kérték annak kijelölését. A házak lakóközösségei néhány hét alatt zsidó-keresztény szembeállítás szerint kezdtek szerveződni, a lakókat a két címke valamelyike szerint kategorizálták. A kiállításon olvashatunk olyan feljelentő levelet is, melynek írója „leleplezi” a szomszéd házban lakó zsidók „aknamunkáját”, feltárva, hogy a házban jóval több zsidó él a bevallottnál, s a háztulajdonos valójában nem 50%-os, hanem 75%-os zsidó… Sorra születnek a beadványok és kérelmek, melyek írói keresztény voltukat bizonygatják és az összeírások korrigálását kérik.
A kiállításon megtudhattuk, hogy a Budapest Főváros Levéltára egy tematikus honlappal kívánja a múlt eme szörnyű részét objektíven, de mégis új szemszögből bemutatni. A honlap tartalmi részét olyan, eddig a nagyközönség előtt ismeretlen dokumentumok adják majd, amelyek túlmutatva a történelmi megközelítésen, a magániratokon keresztül az emberek megéléstörténetét hivatottak felidézni. A honlap hamarosan elérhető és látogatható lesz az interneten. A vándorkiállítás április végéig tekinthető meg a levéltár udvari nagytermében.
Képek:
.JPG)
.JPG)
Címkék:
Veszprém Megyei Levéltár Pápai Fióklevéltára
| Petrik Iván
| Simon Zsolt
| Dr. Kenyeres István
| Dr. Horváth J. András
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!