Kompország révbe ér - Dr. Gazdag Ferenc előadása az Edvy Malom Fogadóban
2015-02-27 22:14:36 | cikk: pgya |
A Lélek és Tradíció Alapítvány szervezésében az idei nyitó rendezvényen dr. Gazdag Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár, hajdani türrös diák "Mérleg 25 év után: melyik kikötőbe tart a kompország hajója?" című előadását hallgathatták meg a szép számban megjelent érdeklődők péntek délután az Edvy Malom Fogadóban.
Az előadás kezdete előtt Sántha Csaba, a fogadó vezetője köszönte meg az elmúlt 10 év rendezvényszervezői munkáját – a pénteki előadás kereken a kétszázadik volt – az ifjú szervezőknek egy-egy ajándékcsomaggal.
Dr. Gazdag Ferenc örömét fejezte ki, hogy Pápán tarthat előadást, ahova elfogultsággal érkezett, merthogy a városban, a Türr István Gimnáziumban töltötte diákéveit.
Az előadó először is meghatározta a „kompország” fogalmát, amit Ady Endre költőtől már több történész és politikus is beemelt a közbeszédbe, tanulmányaiba. Magyarország helyzetét a világpolitikában a félperiférián szokták elhelyezni, ami azt jelenti, hogy nem a centrumban, de nem is a periférián található. Egyik partról a másikra, a keleti és nyugati kikötők között navigál.
Magyarországnak több fontos kikötése volt a professzor szerint. Az első a Török Hódoltság idején, amikor elvesztette a kora-újkori népesség-gyarapodását, egy civilizációs választóvonalra került. Ebben az időszakban rugaszkodik el Nyugat-Európa Kelet-Európától, ugyanis korabeli források Mátyás király Magyarországát még egy szinten emlegetik Angliával, ami a gazdasági és társadalmi fejlettségi szintet illeti.
A második nagy kikötésként az ország 1945-ös szovjet érdekszférába való kerülését jelölte meg az előadó. Az emberveszteség ekkor is hatalmas volt, 900 ezren vesztek oda a háborúba, a népesség 6,4 százaléka, a gazdasági teljesítőképességet is nagy veszteségek érték a szovjet rekvirálások miatt.
Magyarország harmadik nagy kikötése 1989-ben történt, 25 éve, szinte egy emberöltő ideje. Megszűnt a bipoláris rendszer, háború nélkül, ami példa nélküli a történelemben. A hideg háborús korszak nagy kockázattal járt, de kevés valószínűsége volt a konfliktusnak, mert mindkét fél tudta, hogy „aki először lő, az másodjára hal meg”. A szocialista rendszer szétesése után a magyar politikai közösség az Európába visszavezető utat választotta. A Nyugat viszont szigorú befogadási feltételeket támasztott: többpárti parlamentáris demokrácia, jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása, működő piacgazdaság, szabad verseny, jogharmonizáció, civil kontroll a fegyveres erők felett.
- Kicsi ország ritkán kerül világpolitikát formáló pozícióba. Magyarország 1956-ban és 1989 szeptemberében – mikor kiengedte a Nyugatra menekülő keletnémet állampolgárokat. Mindig vesztesként került ki. A kis országokkal a nagyhatalmak úgy játszanak, mint egy focilabdával. 2010-ben is valami hasonló történt, mikor az Orbán-kormány az unortodox gazdaságpolitikát bevezette, vagyis megadóztatta a bankokat, a multikat, a nagy szolgáltatókat és elbúcsúzott a Nemzetközi Valutaalaptól. Magyarországon a posztkommunisták és az internacionalista liberálisok harcolnak a nemzeti-konzervatív polgári oldallal – elemezte a jelent dr. Gazdag Ferenc.
A 2010-es választásokig az alkotmány nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek védelmére, mindent eladhattak. Nem védték meg a nemzeti vagyont, nem volt korlátozva az eladósodás mértéke, nem védték meg a határon túli magyarok érdekeit, nem volt lusztrációs törvény, amely megakadályozta volna a kommunista diktatúra kiszolgálóit a politikai színtérre való visszatérésükben. Mindennek az lett a következménye, hogy Magyarország elvesztette regionális és geopolitikai pozícióit. Egy helyben topogott az ország, lemaradt a környező országokhoz képest, amire a társadalom válasza a Fidesz-KDNP 2/3-os győzelme volt. A második Orbán-kormány szakított az elmúlt 20 év gyakorlatával, és felelősségteljes politikával, túllépve a posztkommunista időszakon talpra állítja Magyarországot – vonta le az utóbbi néhány év politikai történéseit elemezve a következtetést az egyetemi tanár.
Az előadás után Sántha Csaba, az Edvy Malom Fogadó üzletvezetője a 200. előadás alkalmából egy-egy szelet „születésnapi” tortával kedveskedett és köszönte meg a részvételt a közönség tagjainak.
Az előadás kezdete előtt Sántha Csaba, a fogadó vezetője köszönte meg az elmúlt 10 év rendezvényszervezői munkáját – a pénteki előadás kereken a kétszázadik volt – az ifjú szervezőknek egy-egy ajándékcsomaggal.
Dr. Gazdag Ferenc örömét fejezte ki, hogy Pápán tarthat előadást, ahova elfogultsággal érkezett, merthogy a városban, a Türr István Gimnáziumban töltötte diákéveit.
Az előadó először is meghatározta a „kompország” fogalmát, amit Ady Endre költőtől már több történész és politikus is beemelt a közbeszédbe, tanulmányaiba. Magyarország helyzetét a világpolitikában a félperiférián szokták elhelyezni, ami azt jelenti, hogy nem a centrumban, de nem is a periférián található. Egyik partról a másikra, a keleti és nyugati kikötők között navigál.
Magyarországnak több fontos kikötése volt a professzor szerint. Az első a Török Hódoltság idején, amikor elvesztette a kora-újkori népesség-gyarapodását, egy civilizációs választóvonalra került. Ebben az időszakban rugaszkodik el Nyugat-Európa Kelet-Európától, ugyanis korabeli források Mátyás király Magyarországát még egy szinten emlegetik Angliával, ami a gazdasági és társadalmi fejlettségi szintet illeti.
A második nagy kikötésként az ország 1945-ös szovjet érdekszférába való kerülését jelölte meg az előadó. Az emberveszteség ekkor is hatalmas volt, 900 ezren vesztek oda a háborúba, a népesség 6,4 százaléka, a gazdasági teljesítőképességet is nagy veszteségek érték a szovjet rekvirálások miatt.
Magyarország harmadik nagy kikötése 1989-ben történt, 25 éve, szinte egy emberöltő ideje. Megszűnt a bipoláris rendszer, háború nélkül, ami példa nélküli a történelemben. A hideg háborús korszak nagy kockázattal járt, de kevés valószínűsége volt a konfliktusnak, mert mindkét fél tudta, hogy „aki először lő, az másodjára hal meg”. A szocialista rendszer szétesése után a magyar politikai közösség az Európába visszavezető utat választotta. A Nyugat viszont szigorú befogadási feltételeket támasztott: többpárti parlamentáris demokrácia, jogállamiság, emberi jogok tiszteletben tartása, működő piacgazdaság, szabad verseny, jogharmonizáció, civil kontroll a fegyveres erők felett.
- Kicsi ország ritkán kerül világpolitikát formáló pozícióba. Magyarország 1956-ban és 1989 szeptemberében – mikor kiengedte a Nyugatra menekülő keletnémet állampolgárokat. Mindig vesztesként került ki. A kis országokkal a nagyhatalmak úgy játszanak, mint egy focilabdával. 2010-ben is valami hasonló történt, mikor az Orbán-kormány az unortodox gazdaságpolitikát bevezette, vagyis megadóztatta a bankokat, a multikat, a nagy szolgáltatókat és elbúcsúzott a Nemzetközi Valutaalaptól. Magyarországon a posztkommunisták és az internacionalista liberálisok harcolnak a nemzeti-konzervatív polgári oldallal – elemezte a jelent dr. Gazdag Ferenc.
A 2010-es választásokig az alkotmány nem kötelezte a kormányokat a nemzeti érdekek védelmére, mindent eladhattak. Nem védték meg a nemzeti vagyont, nem volt korlátozva az eladósodás mértéke, nem védték meg a határon túli magyarok érdekeit, nem volt lusztrációs törvény, amely megakadályozta volna a kommunista diktatúra kiszolgálóit a politikai színtérre való visszatérésükben. Mindennek az lett a következménye, hogy Magyarország elvesztette regionális és geopolitikai pozícióit. Egy helyben topogott az ország, lemaradt a környező országokhoz képest, amire a társadalom válasza a Fidesz-KDNP 2/3-os győzelme volt. A második Orbán-kormány szakított az elmúlt 20 év gyakorlatával, és felelősségteljes politikával, túllépve a posztkommunista időszakon talpra állítja Magyarországot – vonta le az utóbbi néhány év politikai történéseit elemezve a következtetést az egyetemi tanár.
Az előadás után Sántha Csaba, az Edvy Malom Fogadó üzletvezetője a 200. előadás alkalmából egy-egy szelet „születésnapi” tortával kedveskedett és köszönte meg a részvételt a közönség tagjainak.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!