Sulyok Dezső szellemi öröksége győzött a kommunizmus felett
2015-02-25 21:05:25 | cikk: pgya |
A kommunista diktatúra áldozatainak emléknapján, február 25-én, késődélután 18 órára Pápa Város Önkormányzata megemlékezésre várta az érdeklődőket Sulyok Dezső, a város egykori országgyűlési képviselője, polgármestere szobrához.
Az Országgyűlés – az első Orbán-kormány kezdeményezésére – február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. A megszálló szovjet katonai hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A megemlékezés a hagyományokhoz híven a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Faludy György Monológ életre-halálra című versét hallgathatta meg a közönség. Emlékbeszédet Kovács Beatrix, a pápai Fidelitas ifjúsági szervezet elnöke, a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja mondott.
- A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetõségétől – kezdte emlékbeszédét Kovács Beatrix.
Sulyok Dezső ikonikus alakja ennek a napnak, aki előbb a nyilas, majd a kommunista diktatúrával szállt szembe, politikusként és hazafiként mindig Magyarország és Pápa érdekeit szem előtt tartva. Ezért moszkvai parancsra a kommunisták, az ország második világháborút követő elnyomói, Sulyokot kizárták a politikai életbõl, híveit meghurcolták, ellehetetlenítették. A sajtószabadságot és a szólásszabadságot Magyarországon megszűntnek nyilvánította. Rendőrállammá lett az ország. 1947. június 12-én a parlamentben így beszélt:
„Nem igaz, hogy felfordulás van Magyarországon – csend van itt és nyugalom. Csak éppen nem az élet ütemének megszokott és kedves csendje, hanem a félelem és terror csendje!… Rendőrállammá alakultunk át, valóságos rendőrállammá, ahol a rendőrség befolyása nemcsak a közéletre, hanem az egyes emberek magánéletére is elviselhetetlenül ránehezedik és rásúlyosodik.” Úgyhogy 1947. augusztus közepén kénytelen volt elhagyni az országot, emigrációba kényszerült, végül is az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le – idézte fel a Fidelitas elnöke Sulyok Dezső kálváriáját.
- Ezen a napon emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött nemzettársainkra, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre. Ezen a napon emlékezünk mindazokra, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett – zárta le gondolatait Kovács Beatrix.
A megemlékezésen a városvezetőség, valamint a pártok és civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat Sulyok Dezső szobránál, a megjelent polgárok pedig mécsesgyújtással emlékeztek az áldozatokra. Majd gyertyát gyújtva átsétáltak a Márton István utcába található Katona István emléktáblához, ahol a koszorúzás után a Szózat hangjaival zárult a megemlékezés.
Az Országgyűlés – az első Orbán-kormány kezdeményezésére – február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. A megszálló szovjet katonai hatóságok 1947-ben ezen a napon tartóztatták le és hurcolták el Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A megemlékezés a hagyományokhoz híven a Himnusz eléneklésével vette kezdetét, majd Faludy György Monológ életre-halálra című versét hallgathatta meg a közönség. Emlékbeszédet Kovács Beatrix, a pápai Fidelitas ifjúsági szervezet elnöke, a Veszprém Megyei Közgyűlés tagja mondott.
- A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetõségétől – kezdte emlékbeszédét Kovács Beatrix.
Sulyok Dezső ikonikus alakja ennek a napnak, aki előbb a nyilas, majd a kommunista diktatúrával szállt szembe, politikusként és hazafiként mindig Magyarország és Pápa érdekeit szem előtt tartva. Ezért moszkvai parancsra a kommunisták, az ország második világháborút követő elnyomói, Sulyokot kizárták a politikai életbõl, híveit meghurcolták, ellehetetlenítették. A sajtószabadságot és a szólásszabadságot Magyarországon megszűntnek nyilvánította. Rendőrállammá lett az ország. 1947. június 12-én a parlamentben így beszélt:
„Nem igaz, hogy felfordulás van Magyarországon – csend van itt és nyugalom. Csak éppen nem az élet ütemének megszokott és kedves csendje, hanem a félelem és terror csendje!… Rendőrállammá alakultunk át, valóságos rendőrállammá, ahol a rendőrség befolyása nemcsak a közéletre, hanem az egyes emberek magánéletére is elviselhetetlenül ránehezedik és rásúlyosodik.” Úgyhogy 1947. augusztus közepén kénytelen volt elhagyni az országot, emigrációba kényszerült, végül is az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le – idézte fel a Fidelitas elnöke Sulyok Dezső kálváriáját.
- Ezen a napon emlékezünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött nemzettársainkra, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre. Ezen a napon emlékezünk mindazokra, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett – zárta le gondolatait Kovács Beatrix.
A megemlékezésen a városvezetőség, valamint a pártok és civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat Sulyok Dezső szobránál, a megjelent polgárok pedig mécsesgyújtással emlékeztek az áldozatokra. Majd gyertyát gyújtva átsétáltak a Márton István utcába található Katona István emléktáblához, ahol a koszorúzás után a Szózat hangjaival zárult a megemlékezés.
Képek:
Címkék:
Kovács Beatrix
| Fidelitas
| Pápa Város Önkormányzata
| Sulyok Dezső
| A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!