A magyarországi németek elűzetésére emlékeztek
2015-01-28 20:53:10 | cikk: mo |
A magyarországi németek II. világháború utáni elhurcolásának és elűzetésének magyar emléknapja kapcsán szervezett megemlékezést a Pápai Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Veszprém Megyei Német Önkormányzat ma este. A Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola aulájában tartott programon részt vett – többek között – Heilig Ferenc, a Veszprém Megyei Német Önkormányzat elnöke, Kornélia Wagenhoffer, a veszprémi regionális iroda vezetője, Unger Tamás alpolgármester, Rádi Róbert, a Polgármesteri Kabinet vezetője, dr. Hermann István könyvtárigazgató és Megyeriné Borsó Éva, a Munkácsy-iskola igazgatója. A rendezvényen elhangzott, a magyarországi németség kultúrája és eredményei ott rejlenek falvainkban, városainkban, iskoláinkban és templomainkban, kiemelkedő sport- és szellemi teljesítményekben. Ők azok, akikhez – más kisebbségekhez hasonlóan – a 20. században hűtlennek bizonyult hazájuk politikai vezetése. A II. világháborút követő kitelepítés és a kollektív bűnösség vádja nem a hazai németség szégyene, hanem azoké a politikai vezetőké, akik ezzel a döntésükkel, újabb fájdalmas sebet ütöttek nemzetükön. Az Országgyűlés 2012. évi határozatának köszönhetően minden év január 19-én emléknap figyelmeztet a saját nemzetünkön ejtett sebre.A megemlékezésen Pillerné Fódi Ilona, a PNNÖ elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Szijártó László plébános mondott imát az elhurcolt magyarországi németekért. A rendezvényen dalcsokorral működött közre a Gannai Asszonykórus. A megemlékezésen Márkusné Vörös Hajnalka, a Veszprém Megyei Levéltár főlevéltárosa, igazgatóhelyettese tartott előadást az események hátteréről. Kitért azokra a folyamatokra, melyek a II. világháború ideje alatt és után a nagyszámú kényszerű migrációkat okozták, majd beszélt a kitelepítés három szakaszáról.
- Nemcsak a hazánkból elhurcolt csaknem 185 ezer németről van szó, tulajdonképpen már 1944 nyarától szinte folyamatosan zajlott a kitelepítés, mely érintette a Romániából elmenekülő magyar lakosságot, érintette a szlovákiai magyarokat és a magyarországi németeket. A németek kitelepítése három szakaszban történt. Az első szakasz egy kisebb népcsoportot érintett: a háború végén a kivonuló német csapatok vitték magukkal az itt lakó németeket. A következő már a kollektív bűnösség kimondása után indult meg, 1946 januárjától az év nyaráig tartott. Itt az elfoglalt Németország amerikai területére telepítettek ki németeket, ez elsősorban a Buda környéki és éppen a pápai járás településeit érintette. Ezt követően körülbelül egy év bizonytalanság következett: jogaikat megvonták, házaikat másnak kiutalták, nem volt jogi- és létbiztonságuk, nem vállalhattak munkát. Aztán 1947 végén kapott engedélyt a magyar kormány arra, hogy a szovjetek által megszállt németországi területekre telepíthetnek ki 20 ezer embert. Ekkor indult meg a harmadik szakasz, melynek során 14 ezer német ajkúnak kellett elhagynia otthonát. A Veszprém megyei német lakosság elszállítását 1948 januárjában kezdték meg – vázolta az eseményeket az előadó, hozzátéve, hogy megyénkből az elűzetés három hulláma során mintegy 20 ezer németet hurcoltak el az országból.
Márkusné Vörös Hajnalka elmondta, ma már nyíltan lehet beszélni a kitelepítésről, azonban szomorú, hogy a Benes-dekrétumokat és a kollektív bűnösség elvét máig nem vonták vissza. A megyei levéltár igazgatóhelyettese üdvözölte, hogy egyre több szervezett rendezvény emlékeztet az eseményekre, s külön öröm, hogy e megemlékezések még a túlélők személyes gondolataival egészülhetnek ki. A gyógyulási folyamathoz szükséges, hogy a megtörténteket újra és újra felelevenítsük – fogalmazott a főlevéltáros.
- Nemcsak a hazánkból elhurcolt csaknem 185 ezer németről van szó, tulajdonképpen már 1944 nyarától szinte folyamatosan zajlott a kitelepítés, mely érintette a Romániából elmenekülő magyar lakosságot, érintette a szlovákiai magyarokat és a magyarországi németeket. A németek kitelepítése három szakaszban történt. Az első szakasz egy kisebb népcsoportot érintett: a háború végén a kivonuló német csapatok vitték magukkal az itt lakó németeket. A következő már a kollektív bűnösség kimondása után indult meg, 1946 januárjától az év nyaráig tartott. Itt az elfoglalt Németország amerikai területére telepítettek ki németeket, ez elsősorban a Buda környéki és éppen a pápai járás településeit érintette. Ezt követően körülbelül egy év bizonytalanság következett: jogaikat megvonták, házaikat másnak kiutalták, nem volt jogi- és létbiztonságuk, nem vállalhattak munkát. Aztán 1947 végén kapott engedélyt a magyar kormány arra, hogy a szovjetek által megszállt németországi területekre telepíthetnek ki 20 ezer embert. Ekkor indult meg a harmadik szakasz, melynek során 14 ezer német ajkúnak kellett elhagynia otthonát. A Veszprém megyei német lakosság elszállítását 1948 januárjában kezdték meg – vázolta az eseményeket az előadó, hozzátéve, hogy megyénkből az elűzetés három hulláma során mintegy 20 ezer németet hurcoltak el az országból.
Márkusné Vörös Hajnalka elmondta, ma már nyíltan lehet beszélni a kitelepítésről, azonban szomorú, hogy a Benes-dekrétumokat és a kollektív bűnösség elvét máig nem vonták vissza. A megyei levéltár igazgatóhelyettese üdvözölte, hogy egyre több szervezett rendezvény emlékeztet az eseményekre, s külön öröm, hogy e megemlékezések még a túlélők személyes gondolataival egészülhetnek ki. A gyógyulási folyamathoz szükséges, hogy a megtörténteket újra és újra felelevenítsük – fogalmazott a főlevéltáros.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!