A kultúrát mindennapjaink részévé kell tenni - Ünnepi műsor a magyar kultúra tiszteletére
2015-01-23 09:21:35 | cikk: mo |
Kiállítás, irodalmi- és képzőművészeti pályázat, díjátadás, ünnepi műsor – gazdag programkínálat várta egyetlen este alatt a művészetkedvelőket a Magyar Kultúra Napján. A Jókai Mór Művelődési és Szabadidő Központ színházépületében tartott ünnepi alkalmat Révész Antal grafikus, festőművész kiállítása nyitotta, majd a Szélesvízhez, Pápa város folyóiratához kapcsolódó pályázati felhívás eredményhirdetését is megtartották. A programon Illés Csaba gitáron működött közre. Révész Antal Apropó címmel nyílt tárlatát Kerpel Péter művésztanár ajánlotta a megjelentek figyelmébe. A képzőművész munkásságának legfontosabb műfaja a grafika és a plakátművészet. Ha ez utóbbiról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy 173 kinyomtatott, ország-világ számára megjelenő plakátremeke hirdetett filmet, kultúrprogramot, vagy ipari terméket. Ugyanilyen stílusgyakorlatot, időbeni kalandozást biztosítottak számára a nagy számban készült kiállítási installációk, leporellók és katalógusok – hangzott el a méltatásban.
Kerpel Péter a tárlat kapcsán úgy fogalmazott, az Apropó-sorozatban egy-egy zseniális művész életművének legjellegzetesebb motívumai, alakjai bukkannak fel szabad asszociációban, kötetlenül, egyedien kombinálva, absztrahálva és montázsolva.
- Színek, formák, terek és dimenziók az éppen megidézett mestertől függő játéka teszi „mini univerzummá” az egyes képeket. A legkedveltebb, lavírozott tusrajz technikával készült grafikák belső világa nyomtatott színes felületeken, töredékekből, idő és tér áthatásokból szövődik. Schile dekadens erotikája, Lautrec önpusztítása éppen úgy felbukkan, mint Goya társadalomkritikája, Roden érzékeny térbelisége, Dali briliáns szürrealizmusa, vagy Csontváry útkeresése. Felsőfokon előadott vizuális kalandnak lehetünk a részesei.Révész Antal a kiállításmegnyitón elmondta, nagy örömmel érkezett Pápára, hiszen itt született és a gimnázium harmadik évfolyamáig itt folytatta tanulmányait is. Első mestere A. Tóth Sándor volt, az ő biztatására fordult komolyabban a képzőművészet felé, de szeretettel és tisztelettel emlékszik a tragikus hirtelenséggel elhunyt Borbély Lajos művésztanárra is – derült ki a megnyitón. Révész Antal kiemelte, egy éve elhunyt feleségével közösen alkottak, céljuk az volt, hogy nyomot hagyjanak a világban. Ehhez kapcsolódóan hozzátette, bízik benne, hogy Pápán is otthonra találhat gyűjteményének egy szelete. A kiállításmegnyitót követően átadták a Szélesvíz című folyóirathoz kötődő képzőművészeti és irodalmi pályázat díjait. A felhívásra több, mint 40 képzőművészeti és 14 irodalmi pályamunka érkezett – foglalta össze a pályázat eredményeit Mátyus Alíz főszerkesztő. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére összeállított műsorban válogatás hangzott el a nyertes irodalmi alkotásokból, de a költészet napján bemutatják a képzőművészeti pályamunkákat is – közölte a főszerkesztő.A kultúra napi ünnepi alkalmon a Munkácsy-iskola diákjainak kórusa a Himnusz közös eléneklésével nyitotta a műsort, majd Dr. Nagy-L, István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója foglalta össze gondolatait a magyar kultúrával kapcsolatban.
- 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc kultúránk egyik gyöngyszemét, nemzeti imádságunkat, amely a „Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból” címet viseli. Ez a nap jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és megidézzük gyökereinket. De azonban ez korántsem elég. Ne csupán egy napot szenteljünk az évben kultúránk megismerésére, ápolására! Ezt a mindennapjaink részévé kell tennünk, élővé, lüktetővé, erőt adóvá – fogalmazott az igazgató.
Nagy-L. István beszélt arról is, hogy kultúra nélkül nincs nemzet, mert a kultúra adja a nemzet egyediségét, az határozza meg a karakterét, a kultúra élteti a nemzetet. Ha egy nemzet elveszíti a kultúráját, akkor az megszűnik nemzetként létezni.
- Mi, magyarok szerencsések vagyunk. Hazánk, a Kárpát-medence évezredek óta kultúrák találkozóhelye, egyfajta olvasztótégelye. A magyarság története kultúrák találkozásáról szól és nagyon kevés példát tudnánk mondani, amelyik nemzet sikeresebb e tekintetben nálunk, magyaroknál. De ugyanilyen szerencsések vagyunk itt Pápán, hiszen városunk bővelkedik a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeihez való kapcsolati pontokban – fogalmazott a múzeumigazgató, majd Marczali Henrik, a modern magyar történetírás egyik megteremtőjének alakját idézte, aki városunkban végezte tanulmányainak nagy részét.
- Pápai éveinek összegzéseként az alábbiakat olvashatjuk: „Az otthon töltött éveken kívül talán a pápaiak voltak leghatározottabb befolyással jellemem fejlődésére. Otthon szabad voltam, de olyan erős volt a családi kötelék és olyan kicsi a gyerek, hogy a szabadsággal visszaélésről alig lehetett szó. … Pápán teljesen szabad voltam, magamra hagyatva, magam felelősségére, legföllebb atyám régi barátai és növendékei törődtek velem. Mégis, mondhatom, teljesen romlatlan maradtam, nemcsak tettben, még gondolatban is. A szabadság és önrendelkezési jog nem vált erkölcseim ártalmára. A pápai főiskola pecsétjén áll egy tölgyfa e felírattal: Szabadon tenyészik. Én e tölgyfa árnyában nevelkedtem és örök hálával vagyok iránta.” Most a mi dolgunk, hogy tápláljuk e tölgyfát, hogy minél nagyobbra nőjön, minél nagyobb legyen az árnyéka, melyben a magyar kultúra újabb generációja nőhet fel – emelte ki Nagy-L. István. Az est folyamán adták át a Pápai Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány (PAMMA) és a művelődési központ által alapított Pro Cultura Díszoklevelet. 2015-ben hosszú időn át végzett értékteremtő munkájának elismeréseként Válint Magdolna nyugalmazott óvodapedagógus vehette át a rangos kitüntetést. A díjat Bognárné Novák Ilona, a JMSZK szakmai csoportvezetője és Bódi László, a PAMMA elnöke nyújtotta át a kitüntetettnek. Válint Magdolna felemelőnek és csodálatosnak nevezte e pillanatot, s meghatottan fejezte ki köszönetét a felterjesztőknek és a kuratórium tagjainak az elismerés odaítéléséért. A magyar kultúra tiszteletére összeállított irodalmi műsorban a helyi diákszínjátszók közreműködésével elhangzottak a Szélesvíz című folyóirat irodalmi pályázatának nyertes alkotásai, Nagy Zsuzsanna: A tapolcafői kis forrás és Pintér Ádám: Kicsi kő nagy utazása című írása. Az előadást összeállította Benkó Zsófia Anna, a Teleszterion Színházi Műhely tagja. Az ünnepi műsorban közreműködött a Bartók Béla Zeneiskola növendéke és zenetanára.
Kerpel Péter a tárlat kapcsán úgy fogalmazott, az Apropó-sorozatban egy-egy zseniális művész életművének legjellegzetesebb motívumai, alakjai bukkannak fel szabad asszociációban, kötetlenül, egyedien kombinálva, absztrahálva és montázsolva.
- Színek, formák, terek és dimenziók az éppen megidézett mestertől függő játéka teszi „mini univerzummá” az egyes képeket. A legkedveltebb, lavírozott tusrajz technikával készült grafikák belső világa nyomtatott színes felületeken, töredékekből, idő és tér áthatásokból szövődik. Schile dekadens erotikája, Lautrec önpusztítása éppen úgy felbukkan, mint Goya társadalomkritikája, Roden érzékeny térbelisége, Dali briliáns szürrealizmusa, vagy Csontváry útkeresése. Felsőfokon előadott vizuális kalandnak lehetünk a részesei.Révész Antal a kiállításmegnyitón elmondta, nagy örömmel érkezett Pápára, hiszen itt született és a gimnázium harmadik évfolyamáig itt folytatta tanulmányait is. Első mestere A. Tóth Sándor volt, az ő biztatására fordult komolyabban a képzőművészet felé, de szeretettel és tisztelettel emlékszik a tragikus hirtelenséggel elhunyt Borbély Lajos művésztanárra is – derült ki a megnyitón. Révész Antal kiemelte, egy éve elhunyt feleségével közösen alkottak, céljuk az volt, hogy nyomot hagyjanak a világban. Ehhez kapcsolódóan hozzátette, bízik benne, hogy Pápán is otthonra találhat gyűjteményének egy szelete. A kiállításmegnyitót követően átadták a Szélesvíz című folyóirathoz kötődő képzőművészeti és irodalmi pályázat díjait. A felhívásra több, mint 40 képzőművészeti és 14 irodalmi pályamunka érkezett – foglalta össze a pályázat eredményeit Mátyus Alíz főszerkesztő. A Magyar Kultúra Napja tiszteletére összeállított műsorban válogatás hangzott el a nyertes irodalmi alkotásokból, de a költészet napján bemutatják a képzőművészeti pályamunkákat is – közölte a főszerkesztő.A kultúra napi ünnepi alkalmon a Munkácsy-iskola diákjainak kórusa a Himnusz közös eléneklésével nyitotta a műsort, majd Dr. Nagy-L, István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója foglalta össze gondolatait a magyar kultúrával kapcsolatban.
- 1823. január 22-én fejezte be Kölcsey Ferenc kultúránk egyik gyöngyszemét, nemzeti imádságunkat, amely a „Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból” címet viseli. Ez a nap jó alkalom arra, hogy megálljunk egy pillanatra és megidézzük gyökereinket. De azonban ez korántsem elég. Ne csupán egy napot szenteljünk az évben kultúránk megismerésére, ápolására! Ezt a mindennapjaink részévé kell tennünk, élővé, lüktetővé, erőt adóvá – fogalmazott az igazgató.
Nagy-L. István beszélt arról is, hogy kultúra nélkül nincs nemzet, mert a kultúra adja a nemzet egyediségét, az határozza meg a karakterét, a kultúra élteti a nemzetet. Ha egy nemzet elveszíti a kultúráját, akkor az megszűnik nemzetként létezni.
- Mi, magyarok szerencsések vagyunk. Hazánk, a Kárpát-medence évezredek óta kultúrák találkozóhelye, egyfajta olvasztótégelye. A magyarság története kultúrák találkozásáról szól és nagyon kevés példát tudnánk mondani, amelyik nemzet sikeresebb e tekintetben nálunk, magyaroknál. De ugyanilyen szerencsések vagyunk itt Pápán, hiszen városunk bővelkedik a magyar kultúra kiemelkedő személyiségeihez való kapcsolati pontokban – fogalmazott a múzeumigazgató, majd Marczali Henrik, a modern magyar történetírás egyik megteremtőjének alakját idézte, aki városunkban végezte tanulmányainak nagy részét.
- Pápai éveinek összegzéseként az alábbiakat olvashatjuk: „Az otthon töltött éveken kívül talán a pápaiak voltak leghatározottabb befolyással jellemem fejlődésére. Otthon szabad voltam, de olyan erős volt a családi kötelék és olyan kicsi a gyerek, hogy a szabadsággal visszaélésről alig lehetett szó. … Pápán teljesen szabad voltam, magamra hagyatva, magam felelősségére, legföllebb atyám régi barátai és növendékei törődtek velem. Mégis, mondhatom, teljesen romlatlan maradtam, nemcsak tettben, még gondolatban is. A szabadság és önrendelkezési jog nem vált erkölcseim ártalmára. A pápai főiskola pecsétjén áll egy tölgyfa e felírattal: Szabadon tenyészik. Én e tölgyfa árnyában nevelkedtem és örök hálával vagyok iránta.” Most a mi dolgunk, hogy tápláljuk e tölgyfát, hogy minél nagyobbra nőjön, minél nagyobb legyen az árnyéka, melyben a magyar kultúra újabb generációja nőhet fel – emelte ki Nagy-L. István. Az est folyamán adták át a Pápai Amatőr Művészeti Mozgalomért Alapítvány (PAMMA) és a művelődési központ által alapított Pro Cultura Díszoklevelet. 2015-ben hosszú időn át végzett értékteremtő munkájának elismeréseként Válint Magdolna nyugalmazott óvodapedagógus vehette át a rangos kitüntetést. A díjat Bognárné Novák Ilona, a JMSZK szakmai csoportvezetője és Bódi László, a PAMMA elnöke nyújtotta át a kitüntetettnek. Válint Magdolna felemelőnek és csodálatosnak nevezte e pillanatot, s meghatottan fejezte ki köszönetét a felterjesztőknek és a kuratórium tagjainak az elismerés odaítéléséért. A magyar kultúra tiszteletére összeállított irodalmi műsorban a helyi diákszínjátszók közreműködésével elhangzottak a Szélesvíz című folyóirat irodalmi pályázatának nyertes alkotásai, Nagy Zsuzsanna: A tapolcafői kis forrás és Pintér Ádám: Kicsi kő nagy utazása című írása. Az előadást összeállította Benkó Zsófia Anna, a Teleszterion Színházi Műhely tagja. Az ünnepi műsorban közreműködött a Bartók Béla Zeneiskola növendéke és zenetanára.
Képek:
2015-ben hosszú időn át végzett értékteremtő munkájáért Pro Cultura Díszoklevélben részesült: Válint Magdolna
Válint Magdolna 1944-ben született Pápán. A Honvéd Óvoda óvónője, majd később vezetőjeként évtizedekig nevelte gyermekek generációit. Bábjátszó csoport létrehozásával és zene-ovis foglalkozásokkal segítette a kicsik érzelmi fejlődését. Irányította az óvóképzősök gyakorlati képzését, valamint anyanyelvi munkaközösséget alapított. Számos szakmai bemutató foglalkozást vezetett, melyek tapasztalatait publikálta az MH Gyermekintézményei című folyóiratban.
Munkája mellett tagja volt az első városi énekkarnak, majd Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskarának, akikkel számos hazai és külföldi fellépésen vett részt, szép sikerrel. 1995-től a Jókai Kör Egyesület irodalmi önképzőkörében tevékenykedik, ahol aktívan szaval, felolvas, szerepel. Szívesen vesz részt városi és egyesületi műsorokon, ahol megszólalásai szép élményt nyújtanak a hallgatóságnak. Szívügyének tekinti a szép magyar beszédet, a helyes hangsúlyozást, a tiszta kiejtést. 2008 és 2012 között az egyesület főtitkári tisztségét töltötte be. Erről az időszakról Évkönyvet szerkesztett, mely jelentős dokumentációja a kör történetének. Közvetlen, barátságos személyisége nagyban hozzájárult az egyesület elismertségéhez, népszerűségéhez. Napjainkban is részt vesz a programok előkészítésében, lebonyolításában, szervezésében. Tevékenységével aktív részese a Jókai Kör és a város kulturális életének.
Az irodalmi pályázat helyezettjei:
1. Pintér Ádám, Szent István Római Katolikus Általános Iskola
1. Horváth Eszter, Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája
2. Nagy Zsuzsanna, Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola
A képzőművészeti pályázat helyezettjei:
Klaus Réka, Pála Dorina, Kömöcsi Tamás, Mester Lili, Szakál Luca, Mészáros Lili, Domonkos Patrik, Csonka Johanna, Szakál Réka
Válint Magdolna 1944-ben született Pápán. A Honvéd Óvoda óvónője, majd később vezetőjeként évtizedekig nevelte gyermekek generációit. Bábjátszó csoport létrehozásával és zene-ovis foglalkozásokkal segítette a kicsik érzelmi fejlődését. Irányította az óvóképzősök gyakorlati képzését, valamint anyanyelvi munkaközösséget alapított. Számos szakmai bemutató foglalkozást vezetett, melyek tapasztalatait publikálta az MH Gyermekintézményei című folyóiratban.
Munkája mellett tagja volt az első városi énekkarnak, majd Pápa Város Bárdos Lajos Vegyeskarának, akikkel számos hazai és külföldi fellépésen vett részt, szép sikerrel. 1995-től a Jókai Kör Egyesület irodalmi önképzőkörében tevékenykedik, ahol aktívan szaval, felolvas, szerepel. Szívesen vesz részt városi és egyesületi műsorokon, ahol megszólalásai szép élményt nyújtanak a hallgatóságnak. Szívügyének tekinti a szép magyar beszédet, a helyes hangsúlyozást, a tiszta kiejtést. 2008 és 2012 között az egyesület főtitkári tisztségét töltötte be. Erről az időszakról Évkönyvet szerkesztett, mely jelentős dokumentációja a kör történetének. Közvetlen, barátságos személyisége nagyban hozzájárult az egyesület elismertségéhez, népszerűségéhez. Napjainkban is részt vesz a programok előkészítésében, lebonyolításában, szervezésében. Tevékenységével aktív részese a Jókai Kör és a város kulturális életének.
Az irodalmi pályázat helyezettjei:
1. Pintér Ádám, Szent István Római Katolikus Általános Iskola
1. Horváth Eszter, Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája
2. Nagy Zsuzsanna, Munkácsy Mihály Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola
A képzőművészeti pályázat helyezettjei:
Klaus Réka, Pála Dorina, Kömöcsi Tamás, Mester Lili, Szakál Luca, Mészáros Lili, Domonkos Patrik, Csonka Johanna, Szakál Réka
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!