Ló a mindennapi életünkben
2015-01-20 18:48:47 | cikk: Babos Petra |
A kínai asztrológia szerint 2014 a Ló éve volt. Ez adta az apropót Fejes Sándor helytörténésznek, hogy a Ló a mindennapi életben címmel kiállítást rendezzen a Jókai Mór Városi Könyvtárban 2015 januárjában. A könyvtár folyosóján nyolc tárlóban a Pápai Huszáregyesület anyagával és az intézmény szakkönyveivel kiegészült lovas tárlat fogadja az érdeklődőket.
A házi ló, a lófélék családjába tartozó, növényevő állat. Jellegzetes egyujjú lábain pata fejlődött. A lótenyésztés Magyarországon már a honfoglalás idejében is fejlett volt. Az igénytelen, edzett, ellenálló szervezetű, kisebb testű ősi magyar ló a történelem során különféle idegen hatásokkal nemesedett. A török hódoltság alatt keleti vérű, főleg arab lovakkal keveredett, ezektől tetszetős formát, keménységet kapott. A 18. században a spanyol lóval, illetve a vele rokon nagyobb testű, délceg járású lipicaival keresztezték, ami növelte a testtömegét. 1814 óta az angol telivértől kapott gyorsaságot, tetszetős külsőt. A két világháború között egyre inkább az igamunka jobb kielégítése lett a lótenyésztés célja, vagyis nagytestű, erős csontozatú úgynevezett gazdasági lótípus kinemesítése lett a cél. A Dunántúlon a melegvérű alapanyagból hidegvérű csődörök alkalmazásával alakult ki a magyar hidegvérű ló. Ezt a keresztezést sodrott lónak nevezik és a mezőgazdaságban igen kedvelt igásló volt - mondta Fejes Sándor. A pápai gyűjtőtől megtudtuk, bár ő sosem lovagolt, mégis szerette a hatalmas állatokat, hiszen szülei a mezőgazdaságban dolgoztak, s sokszor ő is besegített a lovak ápolásában, vezetésében.
Fejes Sándor kiemelte, a legrégibb lovas képei az I. világháború idejéből származnak. Az egyik képen Kovács Károly, a gyűjtő keresztapja látható, aki a háború idején lovas huszárként harcolt. A tárlaton nemcsak fényképeken, kártyanaptárakon, s posztereken láthatóak a lovak, hanem porcelán és ötvözött anyagból készült figurák is színesítik a kiállítást, de a csótár, a vezetőszár és a különböző méretű fejdíszek is jelen vannak.
A helytörténész elárulta azt is, áprilisban is készül egy hasonló tárlattal, akkor a katonaság pápai vonatkozásait mutatja majd be. Érdemes tehát ellátogatni a könyvtárba január 31-ig, s megtekinteni a kiállítást, és nemcsak a lovas sport szerelmeseinek.
A házi ló, a lófélék családjába tartozó, növényevő állat. Jellegzetes egyujjú lábain pata fejlődött. A lótenyésztés Magyarországon már a honfoglalás idejében is fejlett volt. Az igénytelen, edzett, ellenálló szervezetű, kisebb testű ősi magyar ló a történelem során különféle idegen hatásokkal nemesedett. A török hódoltság alatt keleti vérű, főleg arab lovakkal keveredett, ezektől tetszetős formát, keménységet kapott. A 18. században a spanyol lóval, illetve a vele rokon nagyobb testű, délceg járású lipicaival keresztezték, ami növelte a testtömegét. 1814 óta az angol telivértől kapott gyorsaságot, tetszetős külsőt. A két világháború között egyre inkább az igamunka jobb kielégítése lett a lótenyésztés célja, vagyis nagytestű, erős csontozatú úgynevezett gazdasági lótípus kinemesítése lett a cél. A Dunántúlon a melegvérű alapanyagból hidegvérű csődörök alkalmazásával alakult ki a magyar hidegvérű ló. Ezt a keresztezést sodrott lónak nevezik és a mezőgazdaságban igen kedvelt igásló volt - mondta Fejes Sándor. A pápai gyűjtőtől megtudtuk, bár ő sosem lovagolt, mégis szerette a hatalmas állatokat, hiszen szülei a mezőgazdaságban dolgoztak, s sokszor ő is besegített a lovak ápolásában, vezetésében.
Fejes Sándor kiemelte, a legrégibb lovas képei az I. világháború idejéből származnak. Az egyik képen Kovács Károly, a gyűjtő keresztapja látható, aki a háború idején lovas huszárként harcolt. A tárlaton nemcsak fényképeken, kártyanaptárakon, s posztereken láthatóak a lovak, hanem porcelán és ötvözött anyagból készült figurák is színesítik a kiállítást, de a csótár, a vezetőszár és a különböző méretű fejdíszek is jelen vannak.
A helytörténész elárulta azt is, áprilisban is készül egy hasonló tárlattal, akkor a katonaság pápai vonatkozásait mutatja majd be. Érdemes tehát ellátogatni a könyvtárba január 31-ig, s megtekinteni a kiállítást, és nemcsak a lovas sport szerelmeseinek.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!