Pápa város zsidóságáról a Honismereti Körben
2014-10-16 09:08:30 | cikk: Babos Petra |
A Várostörténeti Honismereti Kör tegnap tartotta októberi összejövetelét, melynek dr. Jakab Réka főlevéltáros volt a vendége, aki „Pápa város zsidóságáról a XVIII. és a XIX. században” címmel tartott előadást az érdeklődőknek. Dr. Jakab Réka elmondta, Pápa város társadalmának fontos rétegét alkották a zsidók, lélekszámuk 1848-ban háromezer fő volt. Ez a város akkori lakosságának az egynegyedét tette ki, ami igen jelentős társadalmi rétegnek számított. A Pápán megforduló zsidókra utaló legelső nyom egy 1698-ból származó
névsor volt.
A fiatal hölgy kutatásának tárgyát Pápa város zsidóságának társadalomtörténete képezi, hiszen erről írta doktori disszertációját is. A főlevéltáros elmondta, őt elsősorban az érdekelte e témában, hogy milyen gazdaságpolitikai tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy egy ilyen nagy lélekszámú közösség jöjjön létre egy magánföldesúri városban.
- 1670-ben I. Lipót kiűzi a zsidókat Bécsből és Alsó-Ausztriából. 1693-ban I. Lipót kitiltja őket a bányavárosok hét mérföldes körzetéből, nem telepedhetnek le a szabad királyi városokban. 1726-ban III. Károly rendelete szerint az örökös tartományokban élő zsidó családok fiai közül csak egy köthet házasságot, a földbirtokos dinasztiák támogatásával először uradalmi központokban települnek le, majd az uraság egyéb birtokain is. A földesurak jövedelmeik növelése érdekében hagyják megtelepedni a zsidókat. A zsidó községek megalakulásának újszerű hatékony formája alakult ki, vagyis a jogi védelmük fejében különböző taksákat fizettek, saját adminisztrációval rendelkező közösségeket hozhattak létre – fogalmazott az előadó. Dr. Jakab Réka hozzáfűzte, mind a betelepülő, mind a befogadó közeg hajlott az integráció felé, így jöhetett létre ez a nagy közösség a városban.
- A betelepülők olyan hiányszakmákat űztek, amelyre nagy volt kereslet. Ilyen volt például az uradalmi termények felvásárlása és piachoz juttatása, de a kézműves szakmában is képviseltek olyat, ami a céhes iparban nem volt. Ellátták a céhes mestereket nyersanyaggal, például bőrrel és gyapjúval. Elmondható, hogy a kereskedelem volt a meghatározó, egyrészt az uradalmi termékek piacra juttatásának segítését és a városi nyersanyag-szükséglet ellátását biztosították - mondta dr. Jakab Rita.
Az előadó érdekességként kiemelte még, Karinthy Frigyes is zsidó családból származik, hiszen édesapja, aki Pápán született, zsidó volt, Kun Józsefnek hívták. Az ő édesapja Kun Lipót, aki ernyő-és órajavítással foglalkozott. Ő a Református Kollégium Petőfi utcai épületének hátsó részében élt, s ott űzte a mesterséget.
névsor volt.
A fiatal hölgy kutatásának tárgyát Pápa város zsidóságának társadalomtörténete képezi, hiszen erről írta doktori disszertációját is. A főlevéltáros elmondta, őt elsősorban az érdekelte e témában, hogy milyen gazdaságpolitikai tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy egy ilyen nagy lélekszámú közösség jöjjön létre egy magánföldesúri városban.
- 1670-ben I. Lipót kiűzi a zsidókat Bécsből és Alsó-Ausztriából. 1693-ban I. Lipót kitiltja őket a bányavárosok hét mérföldes körzetéből, nem telepedhetnek le a szabad királyi városokban. 1726-ban III. Károly rendelete szerint az örökös tartományokban élő zsidó családok fiai közül csak egy köthet házasságot, a földbirtokos dinasztiák támogatásával először uradalmi központokban települnek le, majd az uraság egyéb birtokain is. A földesurak jövedelmeik növelése érdekében hagyják megtelepedni a zsidókat. A zsidó községek megalakulásának újszerű hatékony formája alakult ki, vagyis a jogi védelmük fejében különböző taksákat fizettek, saját adminisztrációval rendelkező közösségeket hozhattak létre – fogalmazott az előadó. Dr. Jakab Réka hozzáfűzte, mind a betelepülő, mind a befogadó közeg hajlott az integráció felé, így jöhetett létre ez a nagy közösség a városban.
- A betelepülők olyan hiányszakmákat űztek, amelyre nagy volt kereslet. Ilyen volt például az uradalmi termények felvásárlása és piachoz juttatása, de a kézműves szakmában is képviseltek olyat, ami a céhes iparban nem volt. Ellátták a céhes mestereket nyersanyaggal, például bőrrel és gyapjúval. Elmondható, hogy a kereskedelem volt a meghatározó, egyrészt az uradalmi termékek piacra juttatásának segítését és a városi nyersanyag-szükséglet ellátását biztosították - mondta dr. Jakab Rita.
Az előadó érdekességként kiemelte még, Karinthy Frigyes is zsidó családból származik, hiszen édesapja, aki Pápán született, zsidó volt, Kun Józsefnek hívták. Az ő édesapja Kun Lipót, aki ernyő-és órajavítással foglalkozott. Ő a Református Kollégium Petőfi utcai épületének hátsó részében élt, s ott űzte a mesterséget.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!