Bemutatták a Régi pápai fényképészek című könyvet
2014-06-17 07:30:50 | cikk: Babos Petra |
Ürmös Lóránt: Régi pápai fényképészek, a vizit és a kabinetfotók időszaka 1864-1935 című könyve a Jókai Füzetek 75. darabja, amelyet a Jókai Mór Városi Könyvtár olvasótermében mutattak be a nagyközönség előtt.
A XIX. század első felében Pápán, ha valaki arcképet akart magáról készíttetni, akkor festőhöz kellett fordulnia. Fennmaradt adatok szerint a városban 1848-ban a nemzetőrök közé besorozták Simon Sándor és Simon Rudolf képírókat, azaz festőket. A század közepén vándor-arcképfestők és vándorfényképészek járták az országot, így Pápát is felkeresték, de közelebbi adatok nem maradtak fenn ebből az időszakból. Ismertek 1864 előttről pápai polgárokról készült fényképek, de ezen nem szerepelt a fotós neve. A fényképezés ebben az időben kezdett szélesebb körben elterjedni, a festészetet tanult művészek közül többen üzletszerűen művelték. A festészeti akadémián tanult tudásukat jól tudták kamatoztatni, amikor a fotográfiákat megkomponálták. A fényképek hátterei és az alakok beállítása hasonlított a kor festészeti stílusához és a divatjához is. Az 1860-as években a fényképészet szabad iparrá vált. Erre az időszakra már véget ért a nehézkes eljárással, ezüstlemezre készített dagerotípiák, majd a vaslemezre fényképezett ferotípiák korszaka. Ezután elterjedtek a papírképek. A vékony albuminpapírt kartonlapra ragasztották. Kezdetben üres kartonlemezre kerültek a képek, előoldalon a fényképész neve és a helység szerepelt, hátul pedig a cég grafikus reklámja volt látható. A fényképek mérete később egységessé vált, az 1880-as évektől megjelent a 100 x 150 milliméteres kabinetkép is - mondta Ürmös Lóránt, aki Pápán végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapestre került. A kötet szerzője később elkezdte a régi képeslapokat, fotókat gyűjteni, ezeket rendszerezte, adatokat gyűjtött hozzá.
A szerző elmondta, Pápa helytörténetével régóta foglalkozik. A régi pápai fényképészekről mindig is akart írni, de nem volt könnyű adatokat szereznie hozzá.
Ürmös Lóránt érdeklődésünkre hozzáfűzte, a kabinetfotókat a mívesség jellemezte, a jól megkomponált beállítás. Abban az időben a technika még nem volt annyira fejlett, mint most, ezért egy-egy kép elkészítése sem ment gyorsan, meg kellett várni a megfelelő fényeket.
A szerző a kötetben részletesen ír Hanély Antalról, Bauer Jánosról, a vendégfényképészekről, a Skoff testvérekről, Meinhardt Ágostonról, Brodszkyról és Beltzről, Mohr Mátyásról, Sörensen Béláról és a Karczagi családról.
A rendezvényen részt vett Karczagi Erika, akinek édesapja műtermet vezetett a városban. A család az 1930-as évekre a város legjelentősebb és legtöbbet foglalkoztatott fényképészévé vált. Ők nem csak családi fotókat és arcképeket készítettek, hanem ott voltak Pápa minden fontosabb eseményén is, mint például Horthy Miklós látogatásán - melyről képeslapokat adtak ki,- vagy az első szüreti mulatságon. Összeállítottak egy művészi képeslapsorozatot 1933-ban a város utcáiról, tereiről és épületeiről is.
A kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett Babos János fényképész, akitől megtudtuk, ő fotózta annak idején Ürmös Lóránt tablóképét is.
A könyvbemutatón kiderült még, a kötetnek a jövőben folytatása lesz, amely az 1935-ös évtől foglalkozik a pápai fotósokkal.
A XIX. század első felében Pápán, ha valaki arcképet akart magáról készíttetni, akkor festőhöz kellett fordulnia. Fennmaradt adatok szerint a városban 1848-ban a nemzetőrök közé besorozták Simon Sándor és Simon Rudolf képírókat, azaz festőket. A század közepén vándor-arcképfestők és vándorfényképészek járták az országot, így Pápát is felkeresték, de közelebbi adatok nem maradtak fenn ebből az időszakból. Ismertek 1864 előttről pápai polgárokról készült fényképek, de ezen nem szerepelt a fotós neve. A fényképezés ebben az időben kezdett szélesebb körben elterjedni, a festészetet tanult művészek közül többen üzletszerűen művelték. A festészeti akadémián tanult tudásukat jól tudták kamatoztatni, amikor a fotográfiákat megkomponálták. A fényképek hátterei és az alakok beállítása hasonlított a kor festészeti stílusához és a divatjához is. Az 1860-as években a fényképészet szabad iparrá vált. Erre az időszakra már véget ért a nehézkes eljárással, ezüstlemezre készített dagerotípiák, majd a vaslemezre fényképezett ferotípiák korszaka. Ezután elterjedtek a papírképek. A vékony albuminpapírt kartonlapra ragasztották. Kezdetben üres kartonlemezre kerültek a képek, előoldalon a fényképész neve és a helység szerepelt, hátul pedig a cég grafikus reklámja volt látható. A fényképek mérete később egységessé vált, az 1880-as évektől megjelent a 100 x 150 milliméteres kabinetkép is - mondta Ürmös Lóránt, aki Pápán végezte középiskolai tanulmányait, majd Budapestre került. A kötet szerzője később elkezdte a régi képeslapokat, fotókat gyűjteni, ezeket rendszerezte, adatokat gyűjtött hozzá.
A szerző elmondta, Pápa helytörténetével régóta foglalkozik. A régi pápai fényképészekről mindig is akart írni, de nem volt könnyű adatokat szereznie hozzá.
Ürmös Lóránt érdeklődésünkre hozzáfűzte, a kabinetfotókat a mívesség jellemezte, a jól megkomponált beállítás. Abban az időben a technika még nem volt annyira fejlett, mint most, ezért egy-egy kép elkészítése sem ment gyorsan, meg kellett várni a megfelelő fényeket.
A szerző a kötetben részletesen ír Hanély Antalról, Bauer Jánosról, a vendégfényképészekről, a Skoff testvérekről, Meinhardt Ágostonról, Brodszkyról és Beltzről, Mohr Mátyásról, Sörensen Béláról és a Karczagi családról.
A rendezvényen részt vett Karczagi Erika, akinek édesapja műtermet vezetett a városban. A család az 1930-as évekre a város legjelentősebb és legtöbbet foglalkoztatott fényképészévé vált. Ők nem csak családi fotókat és arcképeket készítettek, hanem ott voltak Pápa minden fontosabb eseményén is, mint például Horthy Miklós látogatásán - melyről képeslapokat adtak ki,- vagy az első szüreti mulatságon. Összeállítottak egy művészi képeslapsorozatot 1933-ban a város utcáiról, tereiről és épületeiről is.
A kötetet bemutatta és a szerzővel beszélgetett Babos János fényképész, akitől megtudtuk, ő fotózta annak idején Ürmös Lóránt tablóképét is.
A könyvbemutatón kiderült még, a kötetnek a jövőben folytatása lesz, amely az 1935-ös évtől foglalkozik a pápai fotósokkal.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!