A festészetnek él - Molnár Lajos tárlata a könyvtárban
2014-05-06 07:52:53 | cikk: |
Molnár Lajos pápai festő-grafikus neve ismerősen cseng a pápaiak fülében. Nem csoda, hiszen 1997-től nyolcvanhét kiállításon mutatta be szebbnél szebb képeit, ebből öt önálló tárlata volt már, nemcsak a városban, hanem országszerte is.
Az alkotó mostani kiállításának a Jókai Mór Városi Könyvtár ad otthont.
Molnár Lajos ezúttal Vízimalmok-Veduták címmel állította össze kiállítási anyagát, melyben látképek, tájképek, (veduták) grafikai sorozatok és a régi vízimalmok kerültek vászonra. A vízimalmok mellett számos kirándulás képeit is megörökítette a festő a látogató legnagyobb örömére.
A kiállításmegnyitón dr. Hermann István könyvtárigazgató mondott köszöntőt, aki kiemelte, hogy Molnár Lajos képei közel állnak mindenkihez, hiszen sok pápai vízimalmot örökített meg.
A tárlatot Bakody Lászlóné, a Pápai Jókai Kör alelnöke nyitotta meg a művészetbarát közönség előtt. Mint mondta, Molnár Lajos nem a festészetből, hanem a festésnek él. Grafikái 12 megjelent könyv illusztrációi. Aktív tagja a Jókai Körnek, ahol számos előadást tartott már. Képeiről elmondta, remek egyéni hangulatot tükröznek, izgalmas színkavalkád jellemzi őket, amelyek magukban hordozzák a harmóniát, a nyugalmat és a békességet.
A festőművész érdeklődésünkre elmondta, a malmok festésének gondolata nem újkeletű számára, hiszen 1972-ig már sokat megfestett közülük a Városi Képzőművész Körben.
- Fél évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy igazi pápai témájú képeket fessek, vagyis a vízimalmokat. Nagyon sok szép élményen fűződik hozzájuk, többnél jártam is, sokat beszélgettem ott a molnárokkal, meséltek nekem anekdotákat. Pápán a XX. századra 23 malom maradt fenn, a többségük működött is, legtovább a Hatkerekű Malom 1960-ig. Először is előkerestem a régi vázlataimat, majd a mostani tárlatra 20 vízimalom képet készítettem, azért nem mind a huszonhármat, mert háromról nincs képem sem, sőt még élményem sem fűződik hozzájuk. A képek akrillal készültek, mivel azzal szebben lehet dolgozni. Az alkotások színesek, igyekeztem azt a hangulatot kifejezni a képekkel, amilyen élményen kapcsolódott hozzájuk.
Molnár Lajos elmondása szerint kedvenc malomképe a Papp- malom és a Mester-malom, amelyek előtt gyermekkorában sokszor elbiciklizett.
A tárlatmegnyitón Gosztola István szavalt, valamint az Allegro Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei zenéltek.
A könyvár olvasótermét és folyosóját 20 malom képe mellett 21 nagyméretű grafika és hangulatos látképek, vagyis veduták is színesítik.
A tárlat május 19-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
Az alkotó mostani kiállításának a Jókai Mór Városi Könyvtár ad otthont.
Molnár Lajos ezúttal Vízimalmok-Veduták címmel állította össze kiállítási anyagát, melyben látképek, tájképek, (veduták) grafikai sorozatok és a régi vízimalmok kerültek vászonra. A vízimalmok mellett számos kirándulás képeit is megörökítette a festő a látogató legnagyobb örömére.
A kiállításmegnyitón dr. Hermann István könyvtárigazgató mondott köszöntőt, aki kiemelte, hogy Molnár Lajos képei közel állnak mindenkihez, hiszen sok pápai vízimalmot örökített meg.
A tárlatot Bakody Lászlóné, a Pápai Jókai Kör alelnöke nyitotta meg a művészetbarát közönség előtt. Mint mondta, Molnár Lajos nem a festészetből, hanem a festésnek él. Grafikái 12 megjelent könyv illusztrációi. Aktív tagja a Jókai Körnek, ahol számos előadást tartott már. Képeiről elmondta, remek egyéni hangulatot tükröznek, izgalmas színkavalkád jellemzi őket, amelyek magukban hordozzák a harmóniát, a nyugalmat és a békességet.
A festőművész érdeklődésünkre elmondta, a malmok festésének gondolata nem újkeletű számára, hiszen 1972-ig már sokat megfestett közülük a Városi Képzőművész Körben.
- Fél évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy igazi pápai témájú képeket fessek, vagyis a vízimalmokat. Nagyon sok szép élményen fűződik hozzájuk, többnél jártam is, sokat beszélgettem ott a molnárokkal, meséltek nekem anekdotákat. Pápán a XX. századra 23 malom maradt fenn, a többségük működött is, legtovább a Hatkerekű Malom 1960-ig. Először is előkerestem a régi vázlataimat, majd a mostani tárlatra 20 vízimalom képet készítettem, azért nem mind a huszonhármat, mert háromról nincs képem sem, sőt még élményem sem fűződik hozzájuk. A képek akrillal készültek, mivel azzal szebben lehet dolgozni. Az alkotások színesek, igyekeztem azt a hangulatot kifejezni a képekkel, amilyen élményen kapcsolódott hozzájuk.
Molnár Lajos elmondása szerint kedvenc malomképe a Papp- malom és a Mester-malom, amelyek előtt gyermekkorában sokszor elbiciklizett.
A tárlatmegnyitón Gosztola István szavalt, valamint az Allegro Alapfokú Művészetoktatási Intézmény növendékei zenéltek.
A könyvár olvasótermét és folyosóját 20 malom képe mellett 21 nagyméretű grafika és hangulatos látképek, vagyis veduták is színesítik.
A tárlat május 19-ig tekinthető meg a könyvtár nyitvatartási idejében.
Képek:
MOLNÁR LAJOS festő-grafikus
Kisszőlősön született 1945-ben. Bíró Károly művész-tanárnál tanulta az ábrázolás alapjait, s a Párizst, Londont megjárt, A. Tóth Sándor festő- és bábművész irányításával képezte magát. A gyakorlati munka mellett művészettörténeti előadásokat hallgatott. Az alkotások közepette egyre módszeresebben és több időt fordítva fejlesztette tudását. Művészeti tanulmányait a Pápai Képzőművészeti Szabadiskolában végezte 1962-66 között, majd a műszaki pálya felé fordult az érdeklődése, végül rajztanári végzettségű gyermekei ösztönzésére, csaknem harminc év kihagyás után tért vissza újra a képzőművészethez. A művész a festés és tervezés mellett többféle művészeti ágat, mint az alkalmazott grafikát, ceruza- és tollrajzot is kipróbálta.
A szélesebb körű ismertséget segítette a pályázatokon való részvétel, az országos kiállításokon való szereplés, és ösztönzőleg hatottak az elnyert díjak, elismerések.
1997-ben mutatta be kiállításon – első alkalommal – a megelőző évek „termésének” válogatását. 1997-től ez idáig 24 egyéni kiállítása volt, csoportos tárlaton 45 alkalommal szerepelt képeivel. Tagja az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Kolorista festő, de jelentősek grafikai munkái is, melyek megjelentek folyóiratokban. Számos verses- és novellás kötetet illusztrált, könyvborítók, lógók és reklámkiadványok tervei fűződnek nevéhez. Számos kitüntetéssel, elismeréssel díjazták alkotásait a képzőművészeti pályázatokon.
Kisszőlősön született 1945-ben. Bíró Károly művész-tanárnál tanulta az ábrázolás alapjait, s a Párizst, Londont megjárt, A. Tóth Sándor festő- és bábművész irányításával képezte magát. A gyakorlati munka mellett művészettörténeti előadásokat hallgatott. Az alkotások közepette egyre módszeresebben és több időt fordítva fejlesztette tudását. Művészeti tanulmányait a Pápai Képzőművészeti Szabadiskolában végezte 1962-66 között, majd a műszaki pálya felé fordult az érdeklődése, végül rajztanári végzettségű gyermekei ösztönzésére, csaknem harminc év kihagyás után tért vissza újra a képzőművészethez. A művész a festés és tervezés mellett többféle művészeti ágat, mint az alkalmazott grafikát, ceruza- és tollrajzot is kipróbálta.
A szélesebb körű ismertséget segítette a pályázatokon való részvétel, az országos kiállításokon való szereplés, és ösztönzőleg hatottak az elnyert díjak, elismerések.
1997-ben mutatta be kiállításon – első alkalommal – a megelőző évek „termésének” válogatását. 1997-től ez idáig 24 egyéni kiállítása volt, csoportos tárlaton 45 alkalommal szerepelt képeivel. Tagja az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak. Kolorista festő, de jelentősek grafikai munkái is, melyek megjelentek folyóiratokban. Számos verses- és novellás kötetet illusztrált, könyvborítók, lógók és reklámkiadványok tervei fűződnek nevéhez. Számos kitüntetéssel, elismeréssel díjazták alkotásait a képzőművészeti pályázatokon.
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!