Még nem haltak ki az irodalomfogyasztók
2014-04-09 08:50:51 | cikk: pt | fotó: pt |
Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, író, irodalomtörténész volt a Kortárs-Társas Irodalmi Találkozások elnevezésű rendezvénysorozat aktuális alkalmának vendége kedden délután az Acsády Ignác Szakképző Iskolában.
A korábban többek között folyóirat-szerkesztőként, sajtóreferensként és kommunikációs tanácsadóként is dolgozó irodalomtörténész 2012-ben kezdte el publikálni a Facebookon a magyar írók, költők szerelmi életéről szóló írásait, amelyek rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert. A posztok alapján jelent meg az Így szerettek ők című kötete, mely hatalmas sikert aratott, és több díjat is elnyert. 2013-ban már az Így szerettek ők második része is a boltok polcaira került. Egyes irodalomtörténészek kritikákat, kisebb-nagyobb bírálatokat fogalmaztak meg a két könyvvel kapcsolatban azok bulvár-jellege miatt. Ugyanakkor a szerző sosem tagadta – a pápai látogatásán is elmondta –, a magyar írók, illetve költők szerelmi életével foglalkozó szövegei egyáltalán nem tudományos munkák, azokat fiktív elemekkel színesítette és kizárólag szórakoztató célból írta őket. Egyébként az Így szerettek ők az olvasásnépszerűsítő hatása miatt tavaly elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által adományozott Fitz József-könyvdíjat.
– Nagyon sokat lehet hallani arról, hogy manapság egyre inkább visszaszorul az úgynevezett irodalomfogyasztás, főleg a fiatalokhoz nem jut el az értékes irodalom. Szerintem ez nem ennyire egyszerű kérdés, és messze nem olyan rossz a helyzet, mint ami például a könyveladási statisztikákból látszik. A fiatalokhoz igenis eljutnak az értékes irodalmi szövegek, csak más formában – vélekedik Nyáry Krisztián. – Gondoljunk csak arra, hogy milyen sok igényes, jól megírt dalszöveget ismer az ifjúság. Biztosan sokkal többet, mint a középgenerációk vagy a legidősebbek. Aztán egyre népszerűbbek a különféle slam poetry (a résztvevők előadják saját verseiket, szövegeiket pár percben, majd értékelik egymást – a szerk.) rendezvények is, ahol élőben lehet találkozni a költészettel és annak előadásával. Ha valaki nem nyomtatott formában fogyasztja az irodalmat, attól még digitális formában eljuthat hozzá. Szerintem nem az a fő probléma, hogy olvasnak-e a fiatalok, hanem hogy ki tudják-e választani az igényes dolgokat – fűzte hozzá.
Mint mondta, manapság rendkívül sokféle irodalmi anyagból lehet válogatni, de nagyon nehéz megtalálni az igazán igényeset. A kommunikációs szakember kiemelte, sok múlik a pedagógusokon, a közművelődés szereplőin, akiknek nem kell feltétlenül erőltetni a régi csatornákat. Ha a fiatalság a digitális betűhöz van szokva, akkor a digitális térben kell eljuttatni hozzájuk az irodalmat. – Ha valaki meg akarja hallgatni a szöveget, akkor sincs baj. Ötszáz évvel ezelőtt természetes volt, hogy előadták a verseket. Balassi Bálint előadásra szánta a verseit, amiket ma olvasunk – mutatott rá az irodalomtörténész.
Nyáry Krisztián megjegyezte, a digitális világ térhódítása az irodalom mellett a hírfogyasztás tekintetében is drasztikusan érezteti a hatását. – Lehet azon keseregni, hogy a nyomtatott sajtó példányszáma folyamatosan csökken, de be kell látni: a világon mindenütt az interneten fogyasztják a híreket az emberek, mert így a gyorsabb. Ugyanez a helyzet az irodalommal is. A könyvek nem fognak eltűnni, de nem ez lesz az elsődleges út ahhoz, hogy az irodalom eljusson a közönségéhez – fogalmazott.
A közvetlen hangulatú irodalmi rendezvényen Nyáry Krisztiánnal Mógor Adrienn magyartanár beszélgetett.
A korábban többek között folyóirat-szerkesztőként, sajtóreferensként és kommunikációs tanácsadóként is dolgozó irodalomtörténész 2012-ben kezdte el publikálni a Facebookon a magyar írók, költők szerelmi életéről szóló írásait, amelyek rövid idő alatt nagy népszerűségre tettek szert. A posztok alapján jelent meg az Így szerettek ők című kötete, mely hatalmas sikert aratott, és több díjat is elnyert. 2013-ban már az Így szerettek ők második része is a boltok polcaira került. Egyes irodalomtörténészek kritikákat, kisebb-nagyobb bírálatokat fogalmaztak meg a két könyvvel kapcsolatban azok bulvár-jellege miatt. Ugyanakkor a szerző sosem tagadta – a pápai látogatásán is elmondta –, a magyar írók, illetve költők szerelmi életével foglalkozó szövegei egyáltalán nem tudományos munkák, azokat fiktív elemekkel színesítette és kizárólag szórakoztató célból írta őket. Egyébként az Így szerettek ők az olvasásnépszerűsítő hatása miatt tavaly elnyerte a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által adományozott Fitz József-könyvdíjat.
– Nagyon sokat lehet hallani arról, hogy manapság egyre inkább visszaszorul az úgynevezett irodalomfogyasztás, főleg a fiatalokhoz nem jut el az értékes irodalom. Szerintem ez nem ennyire egyszerű kérdés, és messze nem olyan rossz a helyzet, mint ami például a könyveladási statisztikákból látszik. A fiatalokhoz igenis eljutnak az értékes irodalmi szövegek, csak más formában – vélekedik Nyáry Krisztián. – Gondoljunk csak arra, hogy milyen sok igényes, jól megírt dalszöveget ismer az ifjúság. Biztosan sokkal többet, mint a középgenerációk vagy a legidősebbek. Aztán egyre népszerűbbek a különféle slam poetry (a résztvevők előadják saját verseiket, szövegeiket pár percben, majd értékelik egymást – a szerk.) rendezvények is, ahol élőben lehet találkozni a költészettel és annak előadásával. Ha valaki nem nyomtatott formában fogyasztja az irodalmat, attól még digitális formában eljuthat hozzá. Szerintem nem az a fő probléma, hogy olvasnak-e a fiatalok, hanem hogy ki tudják-e választani az igényes dolgokat – fűzte hozzá.
Mint mondta, manapság rendkívül sokféle irodalmi anyagból lehet válogatni, de nagyon nehéz megtalálni az igazán igényeset. A kommunikációs szakember kiemelte, sok múlik a pedagógusokon, a közművelődés szereplőin, akiknek nem kell feltétlenül erőltetni a régi csatornákat. Ha a fiatalság a digitális betűhöz van szokva, akkor a digitális térben kell eljuttatni hozzájuk az irodalmat. – Ha valaki meg akarja hallgatni a szöveget, akkor sincs baj. Ötszáz évvel ezelőtt természetes volt, hogy előadták a verseket. Balassi Bálint előadásra szánta a verseit, amiket ma olvasunk – mutatott rá az irodalomtörténész.
Nyáry Krisztián megjegyezte, a digitális világ térhódítása az irodalom mellett a hírfogyasztás tekintetében is drasztikusan érezteti a hatását. – Lehet azon keseregni, hogy a nyomtatott sajtó példányszáma folyamatosan csökken, de be kell látni: a világon mindenütt az interneten fogyasztják a híreket az emberek, mert így a gyorsabb. Ugyanez a helyzet az irodalommal is. A könyvek nem fognak eltűnni, de nem ez lesz az elsődleges út ahhoz, hogy az irodalom eljusson a közönségéhez – fogalmazott.
A közvetlen hangulatú irodalmi rendezvényen Nyáry Krisztiánnal Mógor Adrienn magyartanár beszélgetett.
Képek:
Címkék:
Kortárs-Társas Irodalmi Találkozások
| irodalom
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!