Toldi előadás a színházban
2010-02-11 18:55:43 | cikk: Babos Petra | fotó: Babos Petra |
- Ruszt József a 70-es évek elején kitalálta az úgynevezett beavató színházat, ahol a rendező az előadást követően megjegyzéseket fűz a darabhoz, így közelebb hozza a hallgatósághoz a jeleneteket. A színházi beavatók a dráma és a színház „működésébe” kívánnak betekintést nyújtani, emellett az élmény plusz hozadéka a személyiségre gyakorolt hatása, amit önmagában egy hagyományos színházi előadás is elérhet, de az aktív részvétel a folyamatban lehetővé teszi a „felszívódást”, így a hatás is mélyebb lehet. A beavató színház lényege, hogy összefüggésekre hívjuk fel a hallgatók figyelmét, lehetőleg úgy, hogy ők jöjjenek rá a törvényszerűségekre. Célja ennek a foglalkozásnak, hogy a diákokat a színház szeretetére tanítsa - mondta el Pataki András, a Forrás Színház igazgatója.
A darabot még délután a 3-kor láthatták a Bocsor ifjúsági bérletes tanulók, majd közönségtalálkozóval zárult a Műhelytitkok sorozat második része.
Képek:
A darabról:
"Mintha pásztortűz ég..." Toldi nyilvánvaló számunkra, talán túlságosan is. Iskolai tananyag. De igazán értjük-e, tudjuk-e miről szól, milyen drámai konfliktus bontakozik ki a műben? Milyen etikai dilemma hatja át? Mitől is lett oly népszerű a maga korában, hogy a bizottság Arany pályadíját kétszeresére emelte? S miért szeretjük a mai napig? Persze a népi hős megjelenése is szerepet játszott sikerében, de a mű egyetemessége volt a fő érdem, az archetipikus élethelyzet, a felvetett kérdés fontossága: az elűzött kisebb fiú, a valódi érték értékesül-e, vagy a hamis nagyság marad uralmon? Modern, életszerű kérdés. És ott van az identitás kérdése. Ki vagyok én tulajdonképpen? Passzív szolga, vagy aktív egyéniség, talán harcos hős? S persze a karriervágy is, a többre vagyok képes törekvése is fontos hajtóerő a fiatal Miklós életében. Miklós figurája morális tisztaságán túl testi ereje, ma a testépítés korában ugyancsak vonzó lehet a fiatal közönség számára, s persze a gazdag érzelmi háttér, Miklós és az édesanyja viszonya, Bencéhez fűződő barátsága, de empátiája az elesettel, az özvegy fiait vesztett anyjával is fontos. Amellett a magányos hős figurája is ismerős a fiatal akcióhősökön nevelkedett közönség számára. S a vad kalandok, a farkasok, a bika, a párbaj mozgalmassághoz szokott szemléletünket is kielégítheti. A színpadi megvalósítás számol azzal, hogy a mű sugárzó embersége, morális üzenete ne szenvedjen csorbát. Ezt sajátosan a szuggesztív narráció és a narrációból a szerepbe átforduló, majd onnan újra az elbeszélő helyzetébe visszaforduló játékmód biztosítja. A szerepek így sajátos karaktert öltenek s változatossá teszik az epikai szöveget, így válik a színpad szuggesztívvé, teremtve drámai erőteret a játék folyamatában.
A rendkívül gazdag zenei és látványvilág érzékeltetik a jelenetek sűrű atmoszféráját, s egyben fontos kifejezőeszközként is funkcionálnak.
Produkciónk nem véletlenül lehet apropója az Első Magyar Versszínház nyitó aktusának, Arany remekművével olyan elvárásnak kívánunk megfelelni, hogy a játék egyaránt élvezetes legyen azok számára, akik ismerik a Toldit, de értelmezhető legyen a művel most ismerkedők számára is. Életkorban pedig a 9-99 éves korig számít a nézők befogadására.
Forrás: 2009-2010 színházi évad c. kiadvány
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!