Szemnek szép kelmék II: A szőttes - Időszaki kiállítás a Kékfestő Múzeumban
2014-03-15 20:57:03 | cikk: Babos Petra |
Szebbnél szebb szőnyegek láthatóak mától a Kékfestő Múzeumban a Szemnek szép kelmék II: A szőttes időszaki kiállítási keretein belül. A tárlaton a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola immáron másodszor mutatkozhat be, hiszen az első kiállításon, a Szemnek szép kelmék: A nemezelés című tárlaton is az ő textíliáikat állították ki.
Dr. Nagy L. István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatójának köszöntője után dr. Hermann István könyvtárigazgató szólt az egybegyűltekhez, mint mondta, nagy öröm számára ez a tárlat.
- Azon textíliák, amelyek itt ki vannak állítva, azon parasztemberekre, egyszerű katonákra emlékeztetnek, akik a szabadságharc harcosaivá váltak. Azok a használati tárgyak, szőttesek alig változtak az elmúlt néhány száz évben. Ezek a textíliák a nagyanyámékat is eszembe juttatják, azokat a paraszti háztartásokat, ahol a nagyobb házakban a kihúzható fiókban a nagy kenyeret lenszövetből készült kenyértakaró ruhával takarták be. Fontos tehát ezen textíliák bemutatása, mert egy olyan kor valóságába tekinthetnek bele, amit ma már nem láthatnak - mondta a könyvtárigazgató.
Vetró Mihály, a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola és Kollégium művészeti vezetője megnyitójában elmondta, a szövés csodálatos mesterség, olyan ősi textiltechnika, melyet szinte minden nép asszonyai és férfijai használtak.
- A szövött textíliák ruhaként védték az ember testét és hajlékként az egész családot. Meleget és árnyékot adtak. A rajtuk lévő minták őrizték a család lelkét, ősi történetét. Üzenet ez a felnövekvő nemzedék tagjainak, akik továbbgondolva az évezredes mintákat, beleszőtték a saját életüket is. A szőttes népi kifejezés. Hagyományosan a különböző alapanyagokból elsősorban háziipari szinten készült fonalak szövéssel történő feldolgozását jelenti. A magyar szőttesek alapszínezése a piros és a kék. A szövés technikáját a derékszögű díszítmény teszi lehetővé, ezért e mellé ferdeszögben is állítanak díszítményeket. A szövő törekszik arra, hogy a kívánt mintát minél jobban megjelenítse, a vászonba szőtt babát, rózsát mindenki felismerje. A minták között gyakran szerepel a madár és a csillag is. A palócok szőttesei napjainkban is elevenen élnek. A szövés a kosárfonásból fejlődhetett ki, kezdetei a civilizáció kialakulásához vezethetőek vissza. Az időszámításunk előtti 15. században már léteztek szőttesek. Európában az első faliszőnyegeket a Rajna menti kolostorokban a 11-12. században gyapjúból szőtték. A magyar nyelvben a kárpit kifejezés a 14. század végén megjelent. A magyar főurak a falikárpitokat Párizsból és Brüsszelből hozatták be - mondta Vetró Mihály.
Reidmár Linda, a kiállítás megálmodója elmondta, a mostani tárlatnak az a célja, hogy a textilről egy átfogó képet adjon. Az első tárlaton a nemezt mutatták be, most pedig a szőttest. A sorozat ezen darabja is azt bizonyítja, hogy ez nem egy elöregedő szakma, igaz, hogy a hagyományokra épül, de fiatalos, újító és beilleszthető a mai lakáskultúrába.
A kiállított szőttesek többségében pápai mester szövőszéke által készültek.
A megnyitón Illés Csaba zenész működött közre.
A tárlat május közepéig tekinthető meg a múzeum nyitva tartási idejében.
Dr. Nagy L. István, a Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatójának köszöntője után dr. Hermann István könyvtárigazgató szólt az egybegyűltekhez, mint mondta, nagy öröm számára ez a tárlat.
- Azon textíliák, amelyek itt ki vannak állítva, azon parasztemberekre, egyszerű katonákra emlékeztetnek, akik a szabadságharc harcosaivá váltak. Azok a használati tárgyak, szőttesek alig változtak az elmúlt néhány száz évben. Ezek a textíliák a nagyanyámékat is eszembe juttatják, azokat a paraszti háztartásokat, ahol a nagyobb házakban a kihúzható fiókban a nagy kenyeret lenszövetből készült kenyértakaró ruhával takarták be. Fontos tehát ezen textíliák bemutatása, mert egy olyan kor valóságába tekinthetnek bele, amit ma már nem láthatnak - mondta a könyvtárigazgató.
Vetró Mihály, a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskola és Kollégium művészeti vezetője megnyitójában elmondta, a szövés csodálatos mesterség, olyan ősi textiltechnika, melyet szinte minden nép asszonyai és férfijai használtak.
- A szövött textíliák ruhaként védték az ember testét és hajlékként az egész családot. Meleget és árnyékot adtak. A rajtuk lévő minták őrizték a család lelkét, ősi történetét. Üzenet ez a felnövekvő nemzedék tagjainak, akik továbbgondolva az évezredes mintákat, beleszőtték a saját életüket is. A szőttes népi kifejezés. Hagyományosan a különböző alapanyagokból elsősorban háziipari szinten készült fonalak szövéssel történő feldolgozását jelenti. A magyar szőttesek alapszínezése a piros és a kék. A szövés technikáját a derékszögű díszítmény teszi lehetővé, ezért e mellé ferdeszögben is állítanak díszítményeket. A szövő törekszik arra, hogy a kívánt mintát minél jobban megjelenítse, a vászonba szőtt babát, rózsát mindenki felismerje. A minták között gyakran szerepel a madár és a csillag is. A palócok szőttesei napjainkban is elevenen élnek. A szövés a kosárfonásból fejlődhetett ki, kezdetei a civilizáció kialakulásához vezethetőek vissza. Az időszámításunk előtti 15. században már léteztek szőttesek. Európában az első faliszőnyegeket a Rajna menti kolostorokban a 11-12. században gyapjúból szőtték. A magyar nyelvben a kárpit kifejezés a 14. század végén megjelent. A magyar főurak a falikárpitokat Párizsból és Brüsszelből hozatták be - mondta Vetró Mihály.
Reidmár Linda, a kiállítás megálmodója elmondta, a mostani tárlatnak az a célja, hogy a textilről egy átfogó képet adjon. Az első tárlaton a nemezt mutatták be, most pedig a szőttest. A sorozat ezen darabja is azt bizonyítja, hogy ez nem egy elöregedő szakma, igaz, hogy a hagyományokra épül, de fiatalos, újító és beilleszthető a mai lakáskultúrába.
A kiállított szőttesek többségében pápai mester szövőszéke által készültek.
A megnyitón Illés Csaba zenész működött közre.
A tárlat május közepéig tekinthető meg a múzeum nyitva tartási idejében.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!