Kossuth volt az első magyar profi politikus - Kossuth emlékezetéről a Petőfi Asztaltársaság összejövetelén
2014-03-11 18:33:56 | cikk: mo |
Az amerikai történelemkönyvek három magyar államférfit említenek: államalapítónkat, Szent Istvánt, az '56-os események kapcsán Nagy Imrét és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségét, Kossuth Lajost – hangzott el a Petőfi Asztaltársaság mai összejövetelén, melynek vendége a Magyar Tudományos Akadémia doktora, Gerő András volt. A Széchenyi-díjas történész Kossuth Lajos elhunytának 120. évfordulója kapcsán tartott előadást. A professzor Kossuth személyiségéről, hatásáról, a róla kialakult, s az őt máig körülvevő kultuszról beszélt hallgatóságának. A történésszel a Petőfi Asztaltársaság ügyvivői, Kerecsényi Zoltán és Grőber Attila beszélgettek. Kossuth Lajos 120 esztendeje az olaszországi Turinban (Torinoban), 92 évesen hunyt el. Ugyancsak 120. évfordulója van annak is, hogy városunk képviselőtestülete kezdeményezte az állampolgárságától megfosztott Kossuth Lajos visszahonosítását 1894. március 3-án. Ehhez a kezdeményezéshez, "mozgalomhoz" 120 évvel ezelőtt Pápa városa mellett számos városkörnyéki község csatlakozott, köztük Bakonytamási, Alsó- és Felsőgörzsöny, Lovászpatona és Takácsi. Az akkori, ugodi választókerület pedig önállóan is kérte Kossuth magyar állampolgárságának visszaállítását – köszöntötte a megjelenteket Kerecsényi Zoltán, felhívva a figyelmet a mai program apropójára. Kossuth Lajos életútjának állomásait részletesen felidézni aligha szükséges, mivel történelmi személyiségeink közül – a magyar közoktatási rend keretében – róla kap a legtöbb információt minden érettnek nyilvánított magyar állampolgár. Pályaképe a tankönyvekben rendkívül részletes, talán nincs is olyan személy, aki ne tudná elhelyezni őt a történelemben.
Kossuth Lajos (1802. szeptember 19. - 1894. március 20.) a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke volt. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848/1849-es forradalmat és szabadságharcot. Kevés olyan államférfi volt a történelemben, akit később ennyire ikonikus figuraként tartottak számon, és akit ilyen erős kultusz övez. De vajon miért alakult ki Kossuth Lajos körül ez a rendkívüli kultusz és miben gyökerezik?Kossuth személyiségének sokoldalúságát, politikai pályájának fordulatokban gazdag kincsesházát, szervezőkészségét, retorikai képességeit még ellenlábasai is elismerték. A reformkor a magyar nemzeti tudat kialakulásának időszaka volt. Ez volt az az időszak, amikor kialakultak olyan társadalmi szerepek, mint például a „nemzet apja”. És Kossuth az elsők között volt, aki rájött, hogy ezt be lehet tölteni. És ő be is tudta tölteni – jelentette ki a történész.
- Az, hogy Kossuth Lajos ikonikus figurává vált, egy személyiség és egy helyzet találkozásának köszönhető. Gondoljunk bele 92 évet élt. Ebből csupán másfél év volt az, amikor cselekedni is tudott, 1848 áprilisától 1849 augusztusáig. Ez nagyon kevés, de tudta, hogy mit ér ez az idő és ki is használta. A másik pedig a személyiségvonások kérdése. Kossuth volt az első profi politikus Magyarországon. Tudott bánni a tömeggel. Toborzó körútra ment, volt olyan alkalom, amikor 14 ezer embert vett rá, hogy lépjen be a honvéd seregbe. Manírokkal, mondandóval és igazán jó helyzetfelismerési képességgel rendelkezett. Rendkívül karizmatikus személyiség volt – fogalmazott Dr. Gerő András.A történész beszélt arról is, ma Magyarországon egy magát nemzeti konzervatívnak valló kormány van hatalmon. Úgy tűnik, a jelenlegi hatalomnak nincs szüksége Kossuthra. A magyar politikai tradícióban a szociáldemokraták, a kommunisták és a kisgazdák használták Kossuth Lajos emblematikus figuráját.
- A mai Magyarország hivatalossága nem igényli Kossuthot. Ami pedig a nem hivatalos Magyarországot illeti, az pedig kellően ostoba ahhoz, hogy ne ismerje fel ezt a tényt, és ne éljen azzal a politikai tőkével, amit Kossuth jelent. Tehát Kossuth jelen pillanatban egy szűzföld. Senki nem akarja megművelni – osztotta meg véleményét Gerő András.
Kossuth Lajos (1802. szeptember 19. - 1894. március 20.) a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke volt. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848/1849-es forradalmat és szabadságharcot. Kevés olyan államférfi volt a történelemben, akit később ennyire ikonikus figuraként tartottak számon, és akit ilyen erős kultusz övez. De vajon miért alakult ki Kossuth Lajos körül ez a rendkívüli kultusz és miben gyökerezik?Kossuth személyiségének sokoldalúságát, politikai pályájának fordulatokban gazdag kincsesházát, szervezőkészségét, retorikai képességeit még ellenlábasai is elismerték. A reformkor a magyar nemzeti tudat kialakulásának időszaka volt. Ez volt az az időszak, amikor kialakultak olyan társadalmi szerepek, mint például a „nemzet apja”. És Kossuth az elsők között volt, aki rájött, hogy ezt be lehet tölteni. És ő be is tudta tölteni – jelentette ki a történész.
- Az, hogy Kossuth Lajos ikonikus figurává vált, egy személyiség és egy helyzet találkozásának köszönhető. Gondoljunk bele 92 évet élt. Ebből csupán másfél év volt az, amikor cselekedni is tudott, 1848 áprilisától 1849 augusztusáig. Ez nagyon kevés, de tudta, hogy mit ér ez az idő és ki is használta. A másik pedig a személyiségvonások kérdése. Kossuth volt az első profi politikus Magyarországon. Tudott bánni a tömeggel. Toborzó körútra ment, volt olyan alkalom, amikor 14 ezer embert vett rá, hogy lépjen be a honvéd seregbe. Manírokkal, mondandóval és igazán jó helyzetfelismerési képességgel rendelkezett. Rendkívül karizmatikus személyiség volt – fogalmazott Dr. Gerő András.A történész beszélt arról is, ma Magyarországon egy magát nemzeti konzervatívnak valló kormány van hatalmon. Úgy tűnik, a jelenlegi hatalomnak nincs szüksége Kossuthra. A magyar politikai tradícióban a szociáldemokraták, a kommunisták és a kisgazdák használták Kossuth Lajos emblematikus figuráját.
- A mai Magyarország hivatalossága nem igényli Kossuthot. Ami pedig a nem hivatalos Magyarországot illeti, az pedig kellően ostoba ahhoz, hogy ne ismerje fel ezt a tényt, és ne éljen azzal a politikai tőkével, amit Kossuth jelent. Tehát Kossuth jelen pillanatban egy szűzföld. Senki nem akarja megművelni – osztotta meg véleményét Gerő András.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!