Pápa középkori története a Szűkebb Pátriánk előadásán
2010-02-10 12:59:03 | cikk: Babos Petra |
Tegnap délután - idén második alkalommal - tartott előadást a pápai mozi helyiségében a Szűkebb Pátriánk várostörténeti honismereti körben Nagy L. István múzeumigazgató. Ezúttal a Pápai vár szerepe a hadműveletekben és a mindennapokban címmel tekintette át azt a közel két évszázadot, amikor Pápa különleges szerepet töltött be végvárként a török hódítás határán.
A város a középkorban a térség központi települése, a Garay család uradalmi központja volt, 1430-ban vár is épült itt. Jelentős volt bortermelése és malomipara, a 16. század elején kereskedői országos vámmentességet kaptak. Mint minden mezőváros, Pápa is földesúri tulajdonban volt, de polgárai a falvak lakóinál nagyobb szabadságot élveztek: adóikat egy összegben fizették meg, robotolniuk nem kellett, a város életét pedig a választott tanács és a bíró irányította.
Szellemi és kulturális tekintetben is a mozgalmasság volt jellemző. Előbb a reformáció hódított, nyomdákat létesítettek híres iskolákat hoztak létre, majd az ellenreformáció kezdte meg működését a földesurak támogatásával. Pápát 1528 és 1535 között birtokló Thurzó Elek országbíró, majd a birtokot tőle megszerző Enyingi Török Bálint maguk is rokonszenveztek a reformációval. A Török család a 17. század elejéig birtokolta a várost. Időnként egész Európa értesült a Pápán történtekről. 1597-ben európai hadak foglalták vissza a töröktől a várat, 1600-ban a vallon zsoldosok lázadását kellett leverniük a királyi hadaknak.
A megjelent diákok figyelemmel hallgatták atartalmas előadást, majd a végén kérdéseket tehettek fel.
A következő összejövetelt jövő kedden tartják, amikor is a vallás meghatározó szerepe lesz a téma.
A város a középkorban a térség központi települése, a Garay család uradalmi központja volt, 1430-ban vár is épült itt. Jelentős volt bortermelése és malomipara, a 16. század elején kereskedői országos vámmentességet kaptak. Mint minden mezőváros, Pápa is földesúri tulajdonban volt, de polgárai a falvak lakóinál nagyobb szabadságot élveztek: adóikat egy összegben fizették meg, robotolniuk nem kellett, a város életét pedig a választott tanács és a bíró irányította.
Szellemi és kulturális tekintetben is a mozgalmasság volt jellemző. Előbb a reformáció hódított, nyomdákat létesítettek híres iskolákat hoztak létre, majd az ellenreformáció kezdte meg működését a földesurak támogatásával. Pápát 1528 és 1535 között birtokló Thurzó Elek országbíró, majd a birtokot tőle megszerző Enyingi Török Bálint maguk is rokonszenveztek a reformációval. A Török család a 17. század elejéig birtokolta a várost. Időnként egész Európa értesült a Pápán történtekről. 1597-ben európai hadak foglalták vissza a töröktől a várat, 1600-ban a vallon zsoldosok lázadását kellett leverniük a királyi hadaknak.
A megjelent diákok figyelemmel hallgatták atartalmas előadást, majd a végén kérdéseket tehettek fel.
A következő összejövetelt jövő kedden tartják, amikor is a vallás meghatározó szerepe lesz a téma.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!