MAGOSZ küldöttgyűlés és szakmai nap a Mezőben
2014-02-28 22:37:52 | cikk: HuHa |
Évek óta a volt Mező (új nevén Pápai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképzőiskola) ad otthont a Veszprém Megyei Gazdakörök Szövetsége éves küldöttgyűlésének. Az is hagyomány már, hogy a küldöttgyűlést megelőzően agrárgazdasági témában tartanak előadást az érdeklődőknek. Így volt ez ma is, a meghívottak az intézmény aulájában jöttek össze, ahol Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, a MAGOSZ Veszprém megyei elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Kovács Zoltán mondott köszöntőt. A térség országgyűlési képviselője ezúttal kormánymegbízottként is szólt a résztvevőkhöz, a múlt év kapcsán beszédében kiemelte a Pápai Hús 1913 Kft. megmaradásáért tett kormányzati erőfeszítéseket és megemlítette, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium a pápai mezőgazdasági iskolát is - 58 hasonló intézménnyel együtt – fenntartásába vett, az egységes szemléletű oktatás biztosítása érdekében. Kormánymegbízottként kitért a kormányhivatalok szakigazgatási szervein keresztül ellátott, agráriumhoz kapcsolódó feladatokra és a következő időszakban a zsebszerződések felderítésére foganatosított ellenőrzések megkezdésére.
A szakmai napon részt vett dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, aki előadásában ugyancsak érintette a Pápai Hús ügyét. Mint mondta, államtitkárként az volt az első feladata, hogy az előző kormány által magára hagyott húsipari vállalatoknak – mint a Gyulai Hús, a Kométa és a Pápai Hús 1913 Kft. – segítséget nyújtson. A pápai társaságról elmondta, a minisztérium előbb 151 hitelező kistermelőnek segített a deminimis támogatással mintegy 448 millió forint értékben, majd a még fennmaradó sertésbeszállítói tartozások kiegyenlítésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül 233 millió forintot biztosított. Hangsúlyozta, az Orbán-kormány rendkívül sokat tett a húsgyár megmaradásáért, azért, hogy az előző menedzsment hibás döntései miatt csődbe került vállalat feje fölül eltűnjenek a viharfelhők. Az államtitkár szólt az agrárkamarai törvény megalkotásának jelentőségéről és a földforgalmi törvényről is. Úgy fogalmazott, az Európai Unió legszigorúbb földtörvénye született meg, a tavaly nyáron elfogadott és lépcsőzetesen életbe lépő hatályú törvény május elseje után biztosítja, hogy a magyar termőföld haszonélvezeti jogát csak a tulajdonos közeli hozzátartozója birtokolhassa, ez pedig számos külföldi érdeket sért. Ennek ellenére a kormány kiáll a magyar föld védelméért. A most kezdődött eu-s ciklusról elmondta, hazánk a 2007-2013 közötti időszakhoz képest 1,9 milliárd euróval kap több támogatást az agrárium számára. A 2014-2020 közötti időszakban 12,3 milliárd euro áll a magyar agrárium rendelkezésére, ennek nagyobb részét közvetlen agrárfejlesztésre, kisebb hányadát vidékfejlesztésre kívánják fordítani.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke arról szólt előadásában, hogy az előző években a romeltakarítás megtörtént, a gazdaság versenyképességének javítását célzó jogszabályok megalkotásán túl vannak és ezekkel a hazai föld hazai kézben tartását kívánják biztosítani. Mint mondta, bár a sertéságazatban még nem érzékelhető, a többi állattenyésztési ágazatban már megindult a gyarapodás, a hazai mezőgazdaság kibocsátása pedig 2009 óta 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági export elérte a 8,3 milliárd eurót, ezzel szemben az import 4,2 milliárd volt, a nemzetgazdasági külkereskedelmi szaldó 53 százalékát pedig a mezőgazdaság adja. Az agrárium jövőjéről szólva azt mondta, a megfelelő jogi környezet kialakítása a garanciája annak, hogy a rendelkezésre álló uniós források a segítsék a termelőágazatokat.
A szakmai napon Győrffy Balázs, a NAK elnöke a gazdakörök és a kamara együttműködéséről beszélt, kiemelve, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentős szerepet kap a pályázatokkal kapcsolatban és szólt a közel egyéves szervezet eddigi eredményeiről, feladatairól is.
A rendezvény az előadásokat követően a MAGOSZ megyei szervezetének küldöttgyűlésével folytatódott, melyen a múlt év tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolókat hallgatták meg és fogadták el a résztvevők.
A szakmai napon részt vett dr. Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, aki előadásában ugyancsak érintette a Pápai Hús ügyét. Mint mondta, államtitkárként az volt az első feladata, hogy az előző kormány által magára hagyott húsipari vállalatoknak – mint a Gyulai Hús, a Kométa és a Pápai Hús 1913 Kft. – segítséget nyújtson. A pápai társaságról elmondta, a minisztérium előbb 151 hitelező kistermelőnek segített a deminimis támogatással mintegy 448 millió forint értékben, majd a még fennmaradó sertésbeszállítói tartozások kiegyenlítésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarán keresztül 233 millió forintot biztosított. Hangsúlyozta, az Orbán-kormány rendkívül sokat tett a húsgyár megmaradásáért, azért, hogy az előző menedzsment hibás döntései miatt csődbe került vállalat feje fölül eltűnjenek a viharfelhők. Az államtitkár szólt az agrárkamarai törvény megalkotásának jelentőségéről és a földforgalmi törvényről is. Úgy fogalmazott, az Európai Unió legszigorúbb földtörvénye született meg, a tavaly nyáron elfogadott és lépcsőzetesen életbe lépő hatályú törvény május elseje után biztosítja, hogy a magyar termőföld haszonélvezeti jogát csak a tulajdonos közeli hozzátartozója birtokolhassa, ez pedig számos külföldi érdeket sért. Ennek ellenére a kormány kiáll a magyar föld védelméért. A most kezdődött eu-s ciklusról elmondta, hazánk a 2007-2013 közötti időszakhoz képest 1,9 milliárd euróval kap több támogatást az agrárium számára. A 2014-2020 közötti időszakban 12,3 milliárd euro áll a magyar agrárium rendelkezésére, ennek nagyobb részét közvetlen agrárfejlesztésre, kisebb hányadát vidékfejlesztésre kívánják fordítani.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke arról szólt előadásában, hogy az előző években a romeltakarítás megtörtént, a gazdaság versenyképességének javítását célzó jogszabályok megalkotásán túl vannak és ezekkel a hazai föld hazai kézben tartását kívánják biztosítani. Mint mondta, bár a sertéságazatban még nem érzékelhető, a többi állattenyésztési ágazatban már megindult a gyarapodás, a hazai mezőgazdaság kibocsátása pedig 2009 óta 40 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági export elérte a 8,3 milliárd eurót, ezzel szemben az import 4,2 milliárd volt, a nemzetgazdasági külkereskedelmi szaldó 53 százalékát pedig a mezőgazdaság adja. Az agrárium jövőjéről szólva azt mondta, a megfelelő jogi környezet kialakítása a garanciája annak, hogy a rendelkezésre álló uniós források a segítsék a termelőágazatokat.
A szakmai napon Győrffy Balázs, a NAK elnöke a gazdakörök és a kamara együttműködéséről beszélt, kiemelve, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara jelentős szerepet kap a pályázatokkal kapcsolatban és szólt a közel egyéves szervezet eddigi eredményeiről, feladatairól is.
A rendezvény az előadásokat követően a MAGOSZ megyei szervezetének küldöttgyűlésével folytatódott, melyen a múlt év tevékenységéről és gazdálkodásáról szóló beszámolókat hallgatták meg és fogadták el a résztvevők.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!