Február 4. - Rákellenes világnap
2010-02-04 15:40:18 | cikk: Tóth Tamara |
2000-ben a Párizsi Charta február negyedikét a Rák Világnapjává nyilvánította, hogy a rák ellen folytatott küzdelem eszméje „a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen".
A Rákellenes Világnap a rák elleni küzdelem fontosságára kívánja a társadalom figyelmét irányítani. Ez a küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem mindannyiunk közös ügye. Az egyéni felelősségvállalás alól senki sem menthető fel, hiszen hazánk a daganatos megbetegedések okozta halálozásban az első helyen áll.
- A daganatos betegek és a halálozások száma világviszonylatban nőtt az utóbbi évtizedekben, annak ellenére, hogy valóban nagyon jó új gyógyszereket találtak fel és maga a rákdiagnosztika is nagymértékben kristályosodott. Nagyon hamar és rendkívül pontos diagnosztikákat tudunk felállítani, ami nemcsak az eszközös vizsgálatokat érinti, hanem az immun hisztokémiai és a biológiai vizsgálatokra is kiterjed - mondta dr. Bagoly Katalin a Gróf Eszterházy Kórház Onkológiai Osztályának főorvosa.
A szakember a szűrővizsgálatok fontossága mellett a megelőzésre hívta fel a figyelmet. A főorvosnő szerint már gyermekkorban tudatosan az egészséges táplálkozásra, életmódra kell nevelni az embert.
-A megelőzést már fiatal korban tudatosan ki kell alakítani, mert a megelőzésre a felnőtt korban nagyon nehéz rávenni a beteget. Tehát ezt a stratégiát már fiatalon ki kell építeni. A táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe mindenben. A helyes étkezési szokások kialakításával tehetjük a legtöbbet az egészségünk megőrzése érdekében.
A különböző daganatos betegségeknél a rizikófaktorokat már tisztázták, ezek most is érvényesek. A tüdődaganatok elsősorban a dohányosoknál fordulnak elő. Az utóbbi időben, helyi viszonylatban is nagyon megnőtt a gyomorbélrák daganatok száma nemre való tekintet nélkül, akárcsak a tüdődaganatos betegek száma is egyre nő az évek múltával. Férfiak körében nagyon megnőtt a fejnyak daganatok száma, itt is a legnagyobb rizikófaktor a dohányzás és az alkoholfogyasztás, illetve a szájhigiénia hiánya. A gyomorbél rendszeri daganatoknál a táplálkozásbeli problémákra vezethető vissza a kialakulás, általában az elhízás, a nagy mennyiségű fűszeres és füstölt ételek fogyasztása elősegíti a kialakulását - tudtuk meg a főorvosnőtől.
-A legfontosabb lenne a már felismert rizikótényezők elismerése és az életmódba való beépítése, hogy azokat elkerüljem-mondta a doktornő.
Nem vagyunk tehetetlenek a rákkal szemben, de szűrni csak azt lehet, aki el is megy a szervezett szűrésekre. Emellett szükséges az is, hogy megismerjük testünk daganatos betegségre utaló jelzéseit. Inkább legyen egy negatív vizsgálat, mint hogy valaki a többször előforduló, kiemelkedő tünetekre ne reagáljon.
-A mammográfiás emlőszűréseknek, illetve a nőgyógyászati citológiáknak rendkívül fontos szerepe van a betegség időben való felismerésében. Kétévente behívják emlőszűrésre a 45-60 év közötti korosztályt illetve nőgyógyászati méhnyak rák szűrővizsgálaton a 30-60 éves korosztálynak ajánlatos megjelennie. Ők a legrizikósabb korosztály. Szűrővizsgálaton a pápai kórházban az Onkológiai Osztályon lehet részt venni, amely szűrőállomás és gondozó is egyben. Pápai viszonylatban 25-30 méhnyak daganatos beteget diagnosztizálnak évente, a petefészek daganatos betegek száma az utóbbi években kiemelkedően nőttek. Fontos figyelni a festékes anyajegyek elváltozásaira is. Ma már számítógépes vizsgálat is segíti a bőrgyógyászok munkáját, így még pontosabb képet kaphatunk az anyajegy elváltozásáról, akár méretbeli, akár színbeli az. Emellett ajánlatos elkerülni a napozást 11 és 15 óra között, hiszen vizsgálatok kimutatták azt is, hogy az UV sugárzás ezekben az órákban a legmagasabb és ilyenkor van bőrünk a legnagyobb veszélynek kitéve. A túlzott szolárium használata is rákkeltő hatású bőrünkre nézve, amellett, hogy öregíti is a bőrt és a túl sok mesterséges napfény miatt az veszít rugalmasságából is-fogalmazott a szakember.
Akkor, ha a baj már bekövetkezett és diagnosztizálták a betegséget érdemes onkológus szakorvos segítségét kérni. A gyógyulásban hatékonyan segítenek azok az Onkológiai Centrumok, ahol a legkorszerűbb és leginkább hatékony terápiákat is megkaphatják a betegek.
Mi a rák?
A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Tulajdonképpen olyan rendellenes szövettömeg, amelynek a szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, annak a növekedésével, szaporodásával nincs összhangban. A rákos sejtek a szervezet saját sejtjeiből indulnak ki, növekedési, szaporodási ütemük független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A rákbetegség nevét több nyelvben, így a magyarban is a rák állattól kapta, mintegy találóan jelezve, hogy ez a daganatféleség csápszerűen terjed az egészséges szövetekbe, befűzve azokat.
A rákos sejtek kiszabadulnak a szervezet szabályozó tevékenysége alól, így szinte önálló életet élve, mértéktelenül szaporodnak. A rosszindulatú daganatos sejtek merőben különböznek az ép szövetek sejtjeitől. Általában nagy, sötét magvú értéktelen sejtek ezek, amelyek között az összetartó erő kicsi, ezért a daganatból könnyen kiválnak, és többnyire a nyirok, máskor a véráram útján a szervezet más helyeire is eljutnak, s ott belőlük áttétes daganatok alakulhatnak ki. A rákos burjánzás-amennyiben nem kezelik- a szervezet senyvedéséhez, pusztulásához vezet.
A Rákellenes Világnap a rák elleni küzdelem fontosságára kívánja a társadalom figyelmét irányítani. Ez a küzdelem nemcsak orvosi feladat, hanem mindannyiunk közös ügye. Az egyéni felelősségvállalás alól senki sem menthető fel, hiszen hazánk a daganatos megbetegedések okozta halálozásban az első helyen áll.
- A daganatos betegek és a halálozások száma világviszonylatban nőtt az utóbbi évtizedekben, annak ellenére, hogy valóban nagyon jó új gyógyszereket találtak fel és maga a rákdiagnosztika is nagymértékben kristályosodott. Nagyon hamar és rendkívül pontos diagnosztikákat tudunk felállítani, ami nemcsak az eszközös vizsgálatokat érinti, hanem az immun hisztokémiai és a biológiai vizsgálatokra is kiterjed - mondta dr. Bagoly Katalin a Gróf Eszterházy Kórház Onkológiai Osztályának főorvosa.
A szakember a szűrővizsgálatok fontossága mellett a megelőzésre hívta fel a figyelmet. A főorvosnő szerint már gyermekkorban tudatosan az egészséges táplálkozásra, életmódra kell nevelni az embert.
-A megelőzést már fiatal korban tudatosan ki kell alakítani, mert a megelőzésre a felnőtt korban nagyon nehéz rávenni a beteget. Tehát ezt a stratégiát már fiatalon ki kell építeni. A táplálkozásnak van a legnagyobb szerepe mindenben. A helyes étkezési szokások kialakításával tehetjük a legtöbbet az egészségünk megőrzése érdekében.
A különböző daganatos betegségeknél a rizikófaktorokat már tisztázták, ezek most is érvényesek. A tüdődaganatok elsősorban a dohányosoknál fordulnak elő. Az utóbbi időben, helyi viszonylatban is nagyon megnőtt a gyomorbélrák daganatok száma nemre való tekintet nélkül, akárcsak a tüdődaganatos betegek száma is egyre nő az évek múltával. Férfiak körében nagyon megnőtt a fejnyak daganatok száma, itt is a legnagyobb rizikófaktor a dohányzás és az alkoholfogyasztás, illetve a szájhigiénia hiánya. A gyomorbél rendszeri daganatoknál a táplálkozásbeli problémákra vezethető vissza a kialakulás, általában az elhízás, a nagy mennyiségű fűszeres és füstölt ételek fogyasztása elősegíti a kialakulását - tudtuk meg a főorvosnőtől.
-A legfontosabb lenne a már felismert rizikótényezők elismerése és az életmódba való beépítése, hogy azokat elkerüljem-mondta a doktornő.
Nem vagyunk tehetetlenek a rákkal szemben, de szűrni csak azt lehet, aki el is megy a szervezett szűrésekre. Emellett szükséges az is, hogy megismerjük testünk daganatos betegségre utaló jelzéseit. Inkább legyen egy negatív vizsgálat, mint hogy valaki a többször előforduló, kiemelkedő tünetekre ne reagáljon.
-A mammográfiás emlőszűréseknek, illetve a nőgyógyászati citológiáknak rendkívül fontos szerepe van a betegség időben való felismerésében. Kétévente behívják emlőszűrésre a 45-60 év közötti korosztályt illetve nőgyógyászati méhnyak rák szűrővizsgálaton a 30-60 éves korosztálynak ajánlatos megjelennie. Ők a legrizikósabb korosztály. Szűrővizsgálaton a pápai kórházban az Onkológiai Osztályon lehet részt venni, amely szűrőállomás és gondozó is egyben. Pápai viszonylatban 25-30 méhnyak daganatos beteget diagnosztizálnak évente, a petefészek daganatos betegek száma az utóbbi években kiemelkedően nőttek. Fontos figyelni a festékes anyajegyek elváltozásaira is. Ma már számítógépes vizsgálat is segíti a bőrgyógyászok munkáját, így még pontosabb képet kaphatunk az anyajegy elváltozásáról, akár méretbeli, akár színbeli az. Emellett ajánlatos elkerülni a napozást 11 és 15 óra között, hiszen vizsgálatok kimutatták azt is, hogy az UV sugárzás ezekben az órákban a legmagasabb és ilyenkor van bőrünk a legnagyobb veszélynek kitéve. A túlzott szolárium használata is rákkeltő hatású bőrünkre nézve, amellett, hogy öregíti is a bőrt és a túl sok mesterséges napfény miatt az veszít rugalmasságából is-fogalmazott a szakember.
Akkor, ha a baj már bekövetkezett és diagnosztizálták a betegséget érdemes onkológus szakorvos segítségét kérni. A gyógyulásban hatékonyan segítenek azok az Onkológiai Centrumok, ahol a legkorszerűbb és leginkább hatékony terápiákat is megkaphatják a betegek.
Mi a rák?
A rák a leggyakoribb rosszindulatú daganatos betegség. Tulajdonképpen olyan rendellenes szövettömeg, amelynek a szaporodási üteme meghaladja a normál szövetét, annak a növekedésével, szaporodásával nincs összhangban. A rákos sejtek a szervezet saját sejtjeiből indulnak ki, növekedési, szaporodási ütemük független a szervezet szabályozó mechanizmusától. A rákbetegség nevét több nyelvben, így a magyarban is a rák állattól kapta, mintegy találóan jelezve, hogy ez a daganatféleség csápszerűen terjed az egészséges szövetekbe, befűzve azokat.
A rákos sejtek kiszabadulnak a szervezet szabályozó tevékenysége alól, így szinte önálló életet élve, mértéktelenül szaporodnak. A rosszindulatú daganatos sejtek merőben különböznek az ép szövetek sejtjeitől. Általában nagy, sötét magvú értéktelen sejtek ezek, amelyek között az összetartó erő kicsi, ezért a daganatból könnyen kiválnak, és többnyire a nyirok, máskor a véráram útján a szervezet más helyeire is eljutnak, s ott belőlük áttétes daganatok alakulhatnak ki. A rákos burjánzás-amennyiben nem kezelik- a szervezet senyvedéséhez, pusztulásához vezet.
Képek:
nincsenek képek
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!