Az 56-os forradalomra emlékeztek a KÉSZ tagjai
2013-10-18 23:45:44 | cikk: HuHa |
Az 1956-os forradalomra emlékeztek péntek esti összejövetelükön a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Pápai Csoportjának tagjai. A közelgő ünnep kapcsán a csoport egyik tagja, Bali István középiskolai tanár tartott előadást 1956 címmel a Szent Anna templom hittantermében. Az előadó azonban nem csupán a történelemkönyvekből ismerhető tényekről beszélt, számos érdekességet mondott el a forradalmat megelőző időszakról.
-A budapesti Sztálin szobor felállításának és ledöntésének ideje határolja előadásomat, vagyis e két esemény és az ezek között történtek adnak képet arról, ami Magyarországon és a világban befolyásolta az események menetét.
A történetet 1949-ből indította, a Sztálin szobor gondolatának megszületésétől és az 1956. október 23-ai eseményekkel zárta, amikor ledöntötték a diktátort dicsőítő alkotást.
-1949-ben a szovjet megszállás alatt kialakult és ekkorra már rögzült teljes szovjetizálás jellemezte hazánkat, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig kétpólusú és egymással nagyon mereven szemben álló világ létezett, és ekkor kezdődött meg a hidegháború legkeményebb időszaka, amikor időnként a harmadik világháború küszöbén állt a világ – mutatta be kort az előadó. Mint mondta, az ötvenes évek elején az emberek mindennapjaikban annak a gazdasági átalakításnak a következményeit élték meg, amit a kommunisták végrehajtottak. Az erőltetett iparosítást, az elvárt hatalmas erőfeszítést, az életük átrendezését, a parasztságnak és a munkásságnak az átalakítását, mindazt, amit meg kellett tenniük, és amiért cserébe az életszínvonal nem emelkedett, hanem inkább csökkent. Mindezt egy olyan légkörben, melyben az összes propaganda arról szólt, hogy milyen boldogok az emberek és közben mindenki rettegésben élt, mert az elnyomó apparátus maximális terrorral próbálta a tömegek együttműködését kikényszeríteni.
-1956-ig aztán voltak változások, Sztálin 1953-ben bekövetkezett halála befolyásolta az emberek helyzetértékelését és érezhető volt az is, hogy az új szovjet vezetés próbál változtatni a sztálini úton, próbál reformokat kezdeni, bizonyos enyhülés is elkezdődött a nemzetközi kapcsolatok terén. Magyarországon átmenetileg reményt keltett az, hogy Rákosi háttérbe szorult és megerősödött a Nagy Imre által képviselt új irányvonal - amit egyébként Moszkvában rendeltek el –, de ami ténylegesen könnyebbséget hozott az emberek számára.
Bali István arról is szólt, a forradalom kirobbanásához leginkább a nemzetközi környezet, a külpolitikai helyzet megváltozása vezetett, a Sztálin halálát követően kialakult válság a szovjet vezetésben, a hatalmi harcok és az új út keresése. Ebben az időben lehetőség mutatkozott az addig nagyon feszítő elnyomó rendszer lazítására. Ebben a küzdelemben a magyar pártvezetés is érintett volt, hiszen igazodniuk kellett a mindenkori szovjet vonalhoz, ami elég változékony volt.
-Előbb Rákosiék háttérbe szorítása érkezett utasításként Moszkvából, utána pedig visszatérése és Nagy Imre háttérbe szorítása. Nagy Imre politikából való kizárása 1955-ben fokozta azt a feszültséget, ami a szabadabb légkör elvesztésének félelméből adódott az emberekben, amikor pedig Rákosi végleg megbukott egy újabb nagy nekibuzdulás, reménykedés keletkezett. Ez a hangulatváltozás egyértelműen kikezdte a rendszer stabilitását, ez ellen az elbizonytalanodott hatalmi szervek, a terrorgépezet nem tudott megfelelően fellépni, hiszen nem lehetett tudni, mi lesz Moszkva végleges álláspontja. Ilyen körülmények között szabadabban bontakozhatott ki a pártellenzéki szervezkedés, és az egyetemisták, értelmiségiek szervezkedése, melyeknek a célja alapvetően a kommunista rendszeren belül végrehajtott, demokratikusabb reformokkal kialakított emberibb kommunizmus létrehozása volt. Másról nyilván nem lehetett beszélni, de ezen az úton elindulva, a párton kívüli tömegek köreiben lehetett olyan szándék is, hogy ebből a rendszerből ki kell lépni – magyarázta. A forradalmat egy hatalmas felszabadultság, reménykedés lengte körbe, olyan helyzet alakult ki, amikor az ország népe szinte egy emberként örült a fejleményeknek egy részük pedig tevőlegesen is részt vett az eseményekben és aztán a csalódás is teljesen egyértelmű volt a társadalomban, amikor minden elveszni látszott – tette hozzá a KÉSZ rendezvényén tartott előadásában.
-A budapesti Sztálin szobor felállításának és ledöntésének ideje határolja előadásomat, vagyis e két esemény és az ezek között történtek adnak képet arról, ami Magyarországon és a világban befolyásolta az események menetét.
A történetet 1949-ből indította, a Sztálin szobor gondolatának megszületésétől és az 1956. október 23-ai eseményekkel zárta, amikor ledöntötték a diktátort dicsőítő alkotást.
-1949-ben a szovjet megszállás alatt kialakult és ekkorra már rögzült teljes szovjetizálás jellemezte hazánkat, a nemzetközi viszonyokat tekintve pedig kétpólusú és egymással nagyon mereven szemben álló világ létezett, és ekkor kezdődött meg a hidegháború legkeményebb időszaka, amikor időnként a harmadik világháború küszöbén állt a világ – mutatta be kort az előadó. Mint mondta, az ötvenes évek elején az emberek mindennapjaikban annak a gazdasági átalakításnak a következményeit élték meg, amit a kommunisták végrehajtottak. Az erőltetett iparosítást, az elvárt hatalmas erőfeszítést, az életük átrendezését, a parasztságnak és a munkásságnak az átalakítását, mindazt, amit meg kellett tenniük, és amiért cserébe az életszínvonal nem emelkedett, hanem inkább csökkent. Mindezt egy olyan légkörben, melyben az összes propaganda arról szólt, hogy milyen boldogok az emberek és közben mindenki rettegésben élt, mert az elnyomó apparátus maximális terrorral próbálta a tömegek együttműködését kikényszeríteni.
-1956-ig aztán voltak változások, Sztálin 1953-ben bekövetkezett halála befolyásolta az emberek helyzetértékelését és érezhető volt az is, hogy az új szovjet vezetés próbál változtatni a sztálini úton, próbál reformokat kezdeni, bizonyos enyhülés is elkezdődött a nemzetközi kapcsolatok terén. Magyarországon átmenetileg reményt keltett az, hogy Rákosi háttérbe szorult és megerősödött a Nagy Imre által képviselt új irányvonal - amit egyébként Moszkvában rendeltek el –, de ami ténylegesen könnyebbséget hozott az emberek számára.
Bali István arról is szólt, a forradalom kirobbanásához leginkább a nemzetközi környezet, a külpolitikai helyzet megváltozása vezetett, a Sztálin halálát követően kialakult válság a szovjet vezetésben, a hatalmi harcok és az új út keresése. Ebben az időben lehetőség mutatkozott az addig nagyon feszítő elnyomó rendszer lazítására. Ebben a küzdelemben a magyar pártvezetés is érintett volt, hiszen igazodniuk kellett a mindenkori szovjet vonalhoz, ami elég változékony volt.
-Előbb Rákosiék háttérbe szorítása érkezett utasításként Moszkvából, utána pedig visszatérése és Nagy Imre háttérbe szorítása. Nagy Imre politikából való kizárása 1955-ben fokozta azt a feszültséget, ami a szabadabb légkör elvesztésének félelméből adódott az emberekben, amikor pedig Rákosi végleg megbukott egy újabb nagy nekibuzdulás, reménykedés keletkezett. Ez a hangulatváltozás egyértelműen kikezdte a rendszer stabilitását, ez ellen az elbizonytalanodott hatalmi szervek, a terrorgépezet nem tudott megfelelően fellépni, hiszen nem lehetett tudni, mi lesz Moszkva végleges álláspontja. Ilyen körülmények között szabadabban bontakozhatott ki a pártellenzéki szervezkedés, és az egyetemisták, értelmiségiek szervezkedése, melyeknek a célja alapvetően a kommunista rendszeren belül végrehajtott, demokratikusabb reformokkal kialakított emberibb kommunizmus létrehozása volt. Másról nyilván nem lehetett beszélni, de ezen az úton elindulva, a párton kívüli tömegek köreiben lehetett olyan szándék is, hogy ebből a rendszerből ki kell lépni – magyarázta. A forradalmat egy hatalmas felszabadultság, reménykedés lengte körbe, olyan helyzet alakult ki, amikor az ország népe szinte egy emberként örült a fejleményeknek egy részük pedig tevőlegesen is részt vett az eseményekben és aztán a csalódás is teljesen egyértelmű volt a társadalomban, amikor minden elveszni látszott – tette hozzá a KÉSZ rendezvényén tartott előadásában.
Képek:
Megjelenő valamennyi cikket, minden megjelent képet szerzői jog véd.
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!