A pénzimpérium uralja a nemzeti vagyont
2010-01-31 19:01:31 | cikk: mo |
Az előadó késve érkezett a programra, így az előadás első felében Orbán Imre helyi elnök mutatta be a Jobbik Magyarországért Mozgalom választási programját, különös tekintettel a témához kapcsolódó gazdaságpolitikai fejezetre.
Dr. Drábik János rövid bemutatkozás után felvázolta, hogy a globális pénzvilág – véleménye szerint – hogyan tette tönkre hazánkat és hozzátette, szerinte a magyar nemzeti vagyon visszaszerzésére van megoldás.
- A tömegtájékoztatási eszközök igénybevételével kellene sokak tudtára adni, hogy mi a megoldás erre a helyzetre, hisz csak nagyon sok ember tud olyan politikai nyomást gyakorolni, ami kikényszeríti azt az új kormányt, amely eleve egy tragikus kormányzat. Tragikus, mert a felsővezetői tudják, hogy mi az igazi diagnózis, mi az igazi baj. Azt is tudják, hogy mit kellene tenni, és azt is, hogy ezt nem tudják megtenni. Ugyanakkor azt kell mondaniuk, a kozmetikai, retorikai váltásra, hogy ez több mint kormányváltás, ez korszakváltás lesz, ami majd megváltoztatja a fő irányvonalakat, és közben tudják, hogy ez nem igaz – mondta dr. Drábik János.
Az író szerint mindezért az ún. pénzimpérium vonható felelősségre.
- Az egyetlen igazi szuperhatalom, a pénzimpérium felső vezetése abból a pénzkartellból áll, amely tulajdonképpen az államok feletti hatalmi képződmény. Hatalma abban gyökeredzik, hogy ő rendelkezik azzal a pénzrendszerrel, amely teljesen átvette az uralmat a termelőgazdaság felett. Ha valaki kezében tartja a pénzrendszert és a termelőgazdaságot, vagyis a vagyont, akkor természetesen a politikai hatalmat is a kezében tartja. Ez a pénzuralmi rendszer rátelepedett a világra és ez tartja kezében a magyar nemzeti vagyont is – tette hozzá a közíró.
Drábik János véleménye szerint egy államon belül ennek a pénzuralmi érdekcsoportnak a fő ellensége a középosztály, hiszen ennek a rétegnek megvan a kellő ismerete és tudása, illetve rendelkezik akkora pénzbázissal, hogy politikai akaratképzésre képes legyen. A közíró szerint ugyanis a leendő kormányzat nem fog szembe szállni ezzel a pénzhatalmi erővel, így fel kell növeszteni mellé egy olyan erőt, amely kényszeríti erre. A politikai gondolkodó megoldásként felvázolta: a pénzt az államnak kellene kibocsátania, nem külföldi magánbankoknak, ez az egyik alapja a gazdaság fellendítésének.
Képek:
nincsenek képek
Drábik Jánosról
Dr. Drábik János, közíró, a Szabad Európa Rádió nyugdíjas vezető programszerkesztője.
1938. június 9-én született Budapesten. Csellistának készült. Zenei tanulmányait a budapesti Erkel Ferenc Zeneművészeti Szakiskolában és Zenei Gimnáziumban végezte Banda Ede növendékeként. Ugyanitt érettségizett 1956-ban. Kéztörés miatt azonban pályaváltoztatásra kényszerült. 1960-ban fejezte be tanulmányait az ELTE Állam-és Jogtudományi Karán, 1968-ban pedig az ELTE Bölcsész Karán, ahol filozófiát tanult. 1971-ben ügyvédi-jogtanácsosi vizsgát tett, előzőleg pedig a MUOSZ Újságíró Iskoláját is elvégezte.
1979 novemberéig különböző jogi, szerkesztői és államigazgatási munkakörökben dolgozott. Amerikába történő távozását megelőzően az ERBE jogi osztályát vezette. A New York University-n folytatta tanulmányait és 1981-ben bejegyzett jogtanácsos lett New York Államban. 1983-ban Münchenbe került a Szabad Európa Rádióhoz, ahol Kézdi Pál néven számos műsort írt és szerkesztett. Sorozatot írt többek között a sztálinizmusról, az amerikai alkotmányról, a neokonzervativizmusról, a Szovjetunió történetéről. Öt éven keresztül szerkesztette a világgazdasági magazint, és a demokratikus intézmények működését elemző “Nyugati Úton“ c. programot. 1989. februárjában a Szabad Európa és a Szabadság Rádió elnöke a “Superior Performance Award” kitüntetésben részesítette az 1988-ban nyújtott teljesítményéért, elsősorban az amerikai alkotmányról készült 32 részes sorozatáért.
1983-tól aktívan részvett a müncheni Széchenyi Kör tevékenységében, ahol több előadást is tartott. 1993-1998-ig a Széchenyi Kör titkára volt. Rendszeresen írt a Münchenben megjelenő Nemzetőr c. lapba, és más magyarországi napi- és hetilapokba. Tanulmányait több folyóirat is közölte. Az 1999-ben megindult Leleplező c. könyvújság főmunkatársa, jelenleg a folyóirat főszerkesztő-helyettese. Rendszeresen tart előadásokat az emberközpontú társadalom, a demokrácia és a pénzrendszer összefüggéseiről. Alapító tagja a 2000. áprilisában megalakult “Összefogás a Fennmaradásért Szövetség”-nek, amelynek célja a magyar föld megőrzése, és Kert-Magyarország feltételeinek megteremtése, Magyarország gazdasági ás pénzügyi szuverenitásának a visszaállítása, a résztvevő demokrácia megvalósítása, a népszavazás hatáskörének kiterjesztése, valamint a pénznek a nemzet alapvető fontosságú közintézményeként való kezelése.
Eddig tizenkét könyve jelent meg. 2002-ben a Miért kellett meghalnia a három Kennedynek? c. könyvet az Uzsoracivilizáció első kötete követte, amely 2003-ban kiegészült az „Uzsoracivilizáció II és az Uzsoracivilizáció III kötetekkel. Az Uzsoracivilizáció köteteiből már több kiadás is elfogyott és folyamatban van kiadása angol nyelven. 2004-ben jelent meg a Tudatmódosítás, amely az agyműködés befolyásolásának veszélyeire hívja fel a figyelmet. Az egy központból irányított világrendszer létrejöttének folyamatát elemzi az Új világrend? Világzsákutca c. tanulmánygyűjtemény. 2005-ben 1956 – A magyarok harmadik útja címmel jelent meg könyve, amelyben a kiutat keresi a kommunizmus és a pénzuralom zsákutcájából. A pénz diktatúrája c. kötet szintén 2005-ben rámutat, hogy milyen haszonnal járna a közpénzrendszer visszaállítása. A 2006-ban megjelent Világdemokratúra című könyvében részletesen taglalja, hogyan tette lehetővé a világdemokratúra rendszerének globális térnyerését a hitelpénz-monopólium agresszív terjeszkedése. 2007-ben az Orwellia című művében mélyrehatóan elemezte századunk igazi szuperhatalmát, a pénzimpériumot, a világ leghatalmasabb uralkodó csoportját. Ezt követően került az üzletekbe Az emberközpontú világrend és 2008 novemberében az Örvénylés c. munkája. Jelenleg a nemzetközi pénzrendszer és a demokrácia összefüggéseivel foglalkozó szakmunkán dolgozik.
Drábik János 1997-től 2000. márciusáig a Németországban működő magyar egyesületek, a BUOD elnökségének a tagja, 1996-tól az MVSZ választmányába is beválasztották, ahol Dél-Németországot képviselte. Az 1998-s parlamenti választásokon a KDNP képviselőjelöltje volt Budapest 1. számú választási körzetében. 2004 márciusa óta a magyar történelmi alkotmány jogfolytonosságának a helyreállításáért küzdő Magyar Nemzeti Bizottmány egyik szóvivője. 2008-ban a Független Újságírók Szövetsége elnökségének a tagja.
Nős, felesége vegyész, tudományos kutató.
Forrás: www.drabikjanos.com
A cikkek és képek üzleti felhasználásuk kizárólag a kiadó előzetes engedélyével történhet! Engedély kérhető az engedely(kukac)papa-ma.hu címen.
Üzleti célból a cikket és képet átvevő (az engedély megadása után) kizárólag a saját weboldalán jelentetheti meg, azt saját közösségi oldalán megosztania szigorúan tilos!
Megértésüket köszönjük!